106823. lajstromszámú szabadalom • Forgatható széncsúszódarab

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106833. SZÁM. — Vg/2. OSZTÁLY. Forgatható széncsúszódarab. C. Conradty cég1 Nürnberg'. A bejelentés napja 1932. évi április hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi április hó 25-ike. A jelenleg használatban lévő széncsúszó­darabok mind forgathatók, mert a szén alkalmazása folytán felületi kontaktusra van szükség. A forgatható szerelés miatt 5 az ívalakról az egyenes alakra kellett át­térni. Hajlított alakú forgatható szén­esúszódarabokat eddig nem alkalmaztak. Ismeretesek ugyan hajlított széncsúszó­darabok is, de ezek nem forgathatók és a 0 gyakorlatba azért nem mehettek át, mert merev hajlított széncsúszódarabbal felü­leti kontaktust elérni nem lehet. A mai alakjukban használatos forgatható, de egyenes széncsúszódaraboknak az a hát-5 rányuk, hogy rosszul lefektetett felsőveze­téknél esetleg aláfüggő drótok a két esúszódarab végső oldalain megakadnak és a kengyelt megsértik, sőt adott esetben az egész felsővezeték leszakad. Ez a hát-0 rány fokozott mértékben észlelhető ollós áramszedőknél, mert ezeknél a széncsúszó­kengyelnek a munkavezetékre gyakorolt nyomása alulról függőlegesen hat. A találmány már most abból áll, hogy a >5 forgatható széncsúszókengyelnek is hajlí­tott alakot adunk azért, hogy ezzel az egyenes széncsúszókengyel hátrányait el­kerüljük. Ha emellett a széncsúszódarab végeinek forgatható ágyazását meg kíván-30 juk tartani (a, a, 1. ábra), akkor a (b) kö­zéprésznek hajlítottnak kell lenni. Az egyes széndarabok felszerelése ugyanúgy, mint eddig, belső foglalással történhetik, de ekkor természetesen az egyes szegmens-35 darabok furatának is hajlított alakot kell adni, mely a középrész ívalakjához alkal­mazkodik. Az egész középső ív azonban egyetlen oly szénívből is állhat, melyet kívülről fogunk meg. A súlypont helyze­íO tét ennél a foganatosítási alaknál azzal kell biztosítani, hogy a forgatható felület alatt a tetszőleges alakú (c) súlyokat al­kalmazzuk. Előnyösebb azonban a széncsúszóken­gyelnek olyan hajlított alakja, mely a 45 súlypontot lefelé toló súlyok alkalmazása nélkül különleges ágyazása folytán a súly­pontot lefelé tolja. Ezt úgy érjük el, ha a kengyelt nem a végeken ágyazzuk, hanem a hajlított esúszódarab (d) ágyazását any- 50 nyira befelé toljuk (2. ábra), hogy az ágyazáson kétoldalt túlnyúló (e) végek a középív labilis egyensúlyi helyzetét stabi­lissá változtatják. A széncsúszókengyelnek szabadon függő és az ágyazáson jobb- és 55 balfelé túlnyúló végei az ú. n. felfutófelü­leteket alkotják, amelyekre az esetleg le­függő drótok lassan felfekszenek és me­lyek azokat felemelik s így a drótok össze­csavarodását vagy leszakadását kiküszö- 60 böljük. Sok oly vasút, mely a csúszófelület egye­nes alakjához szokott, a kellemetlensége­ket azonban el kívánja hárítani, azt a leg­közelebbi utat fogja választani, hogy az 65 egyenes alakú középrészt a két ágyazás közben megtartja és az ágyazáson túl jobb- és baloldalt hajlított szarvat alkal­maz, amivel a szénicsúszókengyel hajlított alakja a végső részekre korlátozódik 70 (3. ábra). E két hajlított szarvalakú ki­futófelületen fémcsúszófelületnek nem szabad lenni, mert különben a munka­vezeték időnkénti súrolása folytán a fém­szarvakon olvadási gyöngyök képződné- 75 nek, amelyek a szénnel kisimított drótot ismét felérdesítenék és a szén tönkre­menne, mihelyt az olvadási gyöngyökkel borított drót ismét széncsúszófelületen csúszik. Ez okból a két felfutószarvnak 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom