106815. lajstromszámú szabadalom • Gerezna-kártológép

— 28 — másik kiviteli alaknál a kárto 1 ólienge r hez szívófejet illesztünk, melyen át erős lég­áramnál a szőrmeszálakat a kártolóhen­ger felületéről elszívjuk. 5 A találmánynak egy másik kiviteli alakjánál a szőrmét a kártolóhenger előtt elvezető, helytálló bontólécet alkalma­zunk, melyet oly szélesre- készítünk, hogy fölötte tűs, tüskés vagy recés felületű, láb-10 bal működtethető szorítófejet alkalmazha­tunk, mellyel a szőrmét akkor, ha az az etetőhengerpárt már elhagyta, a bontó­léchez szoríthatjuk és 'ezáltal megakadá­lyozhatjuk, hogy a kártolóhenger a szőrme 15 végét elkapja és berántsa. A rajzon a találmány szerinti gerezna­kártológépnek több példaképem kiviteli alakját láthatjuk, melyektől a gyakorlat­ban, lényegüknek érintése nélkül, sokféle-20 képen el is térhetünk. Az 1. ábra a gereznakártológép egyik kivi­teli alakjának vázlatos oldalnézete, a 2. ábra a gép második kiviteli alakjának hasonló nézete, a 25 3. ábra az 1. ábrához tartozó részletnek távlati képe, a 4. ábra az 1. ábrának részleges, nagyobb léptékű, függélyes keresztmetszete, az 5. ábra a szívóhatással dolgozó kártoló-30 hengertisztítónak vázlatos képe, részbeni függélyes metszetben. Az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alakok­nál a gereznakártológép ismert részei a következők: a (c) etetőasztal, a (d, e) etető-35 hengerpár, a (g), illetve (m) bontóléc és a (j) kártolótűkkel borított (i) kártolóhen­ger. Mindkét kiviteli alaknál újdonság, hogy az etetőhengerpár felső (d) hengere az ed­í0 digitől eltérően nem sima felületű, hanem tűs, tüskés, bordázott vagy recézett felü­letű, amiáltal a s?;őrmét teljes szélességé­ben a már említett módon jól fogja. Újdonság mindkét kiviteli alaknál, a (h) 45 leszedőhenger, mely az alsó (e) etetőhen­ger után, valamint a (g), illetve (m) bontó­léc után csatlakozik az (i, j) kártolóhen­gerhez. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak­nál e (h) leszedőhenger nagy fordulat-50 számmal jár, a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál csak lassan forog. Mindkét eset­ben e (h) leszedőhenger tűs, tüskés vagy recés felületű és az (i, j) kártolóhengert annyira megközelíti, hogy annak tűit ép-55 pen, hogy nem érinti. Célja a leszedőben­gernek, hogy a kártolóhenger felületéhez tapadt szőrmerészeket a kártolóihengerrel leszedje és f eleslegessé tegye, hogy a kár­tolóhengerről a szőrmét kézzel szedjük le, miközben kezünk könnyen megsérülhetne. © A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál e recés (h) leszedőhenger oly közel esik az alsó (e) etetőhengerhez, hogy azzal együtt a szőr­mét továbbító (e, h) hengerpárt alkot. Mindkét kiviteli alaknál az (i, j) kár- 6; tolóhengerhez, erős, merev (1) tűkkel vagy szegekkel borított, gyorsan forgó (k) hen­ger csatlakozik, melynek forgásiránya az (i, j) kártolóhenger forgásirányával ellen­tétes, forgássebessége pedig az (i, j) kár- 7< tolóhenger forgássebességénél nagyobb, úgyhogy a (j) kártolótűk közé hatoló me­rev (1) tűk vagy szegek a szőrmeszálakat a kártolótűk közül kirepítik. Az (1) tűket, melyek előnyösen ártű-alakúak, a (k) 7i hengeren esavarvonalmentén helyezzük el, miért is azok az (i, j) kártolóhenger fe­lületét teljesen és egyenletesen tisztítják. Az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alakok a (h) leszedőhenger eltérő elrendezésén kí- 8( vül a bontólécnek eltérő kiképzésében kü­lönböznek egymástól. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a (g) bon.tóléeet (f) félbengernek egyik hossz­széléhez erősítjük, mely félhengernek két 8i végét (f') homoklapok zárják el, amelyek­ben az (e) etetőhenger (e') forgáscsapjai­nak felvételére egy-egy félhüvelyalakú (o) nyúlvány van, amelyekben az >(e') henger­csapok elforgathatok. Az (o) félhüvely- 9( nyúlványok az (f) félhengerhez képest körhagyóak oly értelemben, hogy azokat r (g) bontóléc irányában sugárirányban annyira eltoljuk, hogy az (e) etetőhenger az (f) félhengert a (g) bontóléc felőli olda- 9: !mi csaknem érinti {kb. 0.3 mm hézag), míg innen kiindulólag a köz a henger és fólhenger között fokozatosan növekedik. Az (f) félhengert helyenkint az (e) etető­hengernek támaszkodó (f') bronzgyűrű- l( darabokkal béleljük ki, melyek az (e) hen­gert több helyen megtámasztván, azt me­revítik és kihajlását megakadályozzák. Az (e') hengerosapokat az (o) félhüvely­nyúlványokkal együtt ismert módon úgy 1( ágyazzuk, hogy az (e) etetőhengert az <(i, j) hántolóhengerhez a megdolgozandó szőrme vastagságának megfelelően köze­líthessük vagy távolíthassuk. Azonkívül az (f) félhengert a (g) bontóléccel együtt 11 e csapágyazásban az (e') hengercsap kö­rül elállíthatjuk és ezáltal a (g) bontóléc­nek magassági helyzetét változtathatjuk és a (b) szőrmének pályáját is szabályoz­hatjuk. Az 1. ábránál a (g) bontóléc az (©') 11 hengerosapokkal kb. egymagasságban van, míg a 4. ábránál mélyebb helyzetet foglal el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom