106803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrogén előállítására

Megjelent 1933. évi augusztus hó 7 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106803. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás hidrogén előállítására. I. G. Farbenindustrie A. G. Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi január hó 17-ike. Hidrogén-szénoxid, vagy hidrogén-szén­oxid-nitrogén elegyek előállítására szén­hidrogéneknek vízgőzzel, szénsavval, oxi­génnel, vagy levegővel való katalitos meg-5 bontása útján ismeretes. E reakció kivite­lénél előnyösen nagyon aktív katalizáto­rokat alkalmaznak, pl. olyanokat, ame­lyek nikkelt és alumínium-hidroxidot vagy nikkelt, kaolint és magnéziumoxidot 10 tartalmaznak. Kitűnik azonban, hogy a szénhidrogének, különösen, ha a metáné­nál nagyobb molekulasúlyú telített vagy telítetlen szénhidrogéneket tartalmaznak, könnyen bomlanak el szénoxid és hidrogén 15 helyett szabad szénre és hidrogénre. Úgy találtuk, hogy ez a nehézség nem lép fel akkor, ha olyan katalizátorokat alkalmazunk, amelyeket úgy állítottunk elő, hogy a vascsoport egy vagy több 20 fémét vagy ezek vegyületeit hidraulikus kötőanyaggal keverjük, azután vízzel, vagy valamely alkalmas vizes oldattal összegyúrjuk és az így kapott elegyet le­kötni hagyjuk. Az ily módon készült ka-25 talizátorok segítségével, melyek katalitos hátáisukat és mechanikai szilárdságukat stb. tekintve nem maradnak el az eddig ismeretesek mögött, a szénhirdogének megbontását hosszú ideig folytathatjuk 30 szénleválás nélkül, aminek az eljárás gya­korlati kivitelénél igen nagy jelentősége van. A vascsoport féméi vagy ezek vegyü­letei célszerűen alkalmas vegyületek hoz-35 záadásával aktiválhatok, így különösen a periodusos rendszer 2—6. csoportjai fé­méin ek nehezen redukálható oxidjai, pl. az alumínium, a magnézium, kalcium, urán, króm, molibdén, vanádium. tórium, 40 cerium stb. oxidjai hozzáadásával. Eljár­hatunk pl. úgy, hogy a nikkel és alumí­nium vagy a nikkel, alumínium és mag­nézium oxidjait összekeverjük, a keveré­ket vízzel, savakkal, vagy alkalmas sók, mint pl. nikkelsók, magnéziumsók, alumí- 45 niumsók, ammoniumsók oldataival pasz­tává dolgozzuk fel, ezt megszárítjuk és kellő felaprítás után a hidraulikus kötő­anyaggal összekeverjük. Másrészt úgy is eljárhatunk, hogy a vascsoport fémeinek 50 sóit az aktiváló elemek sóival együtt kö­zös oldatból hidroxidok alakjában kicsap­juk. A kiesapáshoz célszerűen ammóniát használunk, hogy a csapadék alkáliáktól teljesen mentes legyen, minthogy azt ta- 55 láltuk, hogy ezek különösen könnyen idéz­nek elő koromleválás't. A kiesapás iitján kapott hidroxidkeveréket előbb oxidokká pörkölhetjük és azokat keverhetjük össze a hidraulikus kötőanyaggal. 60 Hidraulikus kötőanyagokként pl. olya­nokat alkalmazunk, amelyek kb. 10% vagy több földalkálifémoxidot, illetve magné­ziumoxidot tartalmaznak, célszerűen a kereskedelemben használatos cementekét. 65. Kitűnő katalizátorok állíthatók elő, ha hidraulikus tulajdonságokkal rendelkező áluminátokat, pl. földalkáli- vagy nehéz­fémaluminátokat alkalmazunk, magukban vagy egymással keverve; így pl. a követ- 70 kező képletű kalemmaluminátokat: Ca0.3Al2 03 , Ca0.2Al2 03 , 2Ca0.3Al2 03 vagy ezek elegyeit, továbbá a magnézium, vas és nikkel aluminátjait, valamint olyan aluminátokát, amelyek muílekulá- 75. jukban bázisos alkatrészül több elemet CaO tartalmaznak, pl. -2Al2 03 -t, vagy pl. alumíniumcementet. Az aktivált anyagnak a hidraulikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom