106800. lajstromszámú szabadalom • Antennaszerkezet
- 9 — magasságát hullámhosszokban az ordinátára és a kiszámított vízszintes vetületeket ugyancsak hullámhosszakban az abszcisszára vittük fel. A szaggatott vo-5 nallal kihúzott görbe az antenna legkedvezőbb (w) hosszát hullámhosszaikban adja, míg a vízszintes irányú hosszú nyíl az adott hullámhosszúságú hullámok irányát mutatja. 10 A 14. ábrában feltüntetett görbékből a különböző legkedvezőbb szögek alatt elhajlííott antennák vízszintes és függőleges vetületei könnyen meghatározhatók. A görbe más módon azt is szemlélteti, 15 hogy öt-hullámhossznál hosszabb antenna esetén a különböző legkedvezőbb szögek között kis különbség van és hogy különböző hullámhosszúságú antenna, amely a találmány értelmében hajlik el, külön-20 böző frekvenciák számára alkalmas. A 15. ábrában az ordinátára decibelekben azon teljesítménytöbbletet vittük fel, amely félhullámhosszú függőleges antennával szemben a legkedvezőbb elhajlásnál 25 adódik, míg az abszcisszára az egyes elemek hosszát hullámhosszban mértük le. A (C) görbe reflektorantennával ellátott fordított V-alakú antennára, a (D) görbe fordított V-alakú antennára és az (E) 30 görbe ferde egyhuzalos antennára vonatkozik. A 15. ábrában feltüntetett görbékből meghatározható azon teljesítménytöbblet, amely a szabványos félhullámhosszúságú 35 függőleges antennával szemben ferde egyhuzalos antenna, fordított V-alakú antenna és fordított V-alakú kettős1 antenna használata révén érhető el. Amint az előzőkben kifejtettük, a teljesítménytöbb-40 let egy része onnan ered, hogy a ferde antenna hosszát a félhullámhosszrá függélyes antennához képest meghosszabbítjuk, másrészt azon körülmény következménye, hogy az antenna sugárzási ellenállása az 45 élesebb irányító képesség révén csökken. A 11. és 12. ábrákban feltüntetett antennasorozatok különböző kiviteli alakjaira vonatkozó diagramokat a rajzokból elhagytuk. Elégséges annak megemlítése, hogy 50 ilyen sorozatoknak természetesen nagyobb átviteli teljesítményük van, mint az egyes szakaszoknak, amelyeknek a szabványos teljesítménynél nagyobb teljesítménytöbbletét a 15. ábra szemlélteti. 55 Bár a találmányt néhány különös kiviteli alak kapcsán ismertettük, magától értetődik, hogy a találmány több más kiviteli alakban is alkalmazható és az nem szorítkozik csupán a rajzokon feltüntetett elrendezésekre. Így például a találmány 60 egyaránt alkalmazható olyan antennasorozatoknál, amelyek a 3. ábrában feltüntetett egyes ferde vezetékekből állanak, továbbá fordított V-alakú kettős antennáknál, amelyek több fordított V-alakú 65 antennából állanak, amelyeknek csúcsai vagy végtagjai különböző síkokban fekszenek. Szabadalmi igények: 1. Antenna-szerkezet, amelyet az jellemez, 70 hogy a. függőlegestől szög alatt elhajlított vezetéke van, amelynek hossza egyenlő azzal a hosszal, melyet a kívánt hullám hosszának fele és az antennának a hullámok terjedési irányára 75 való vetülete összegezés mellett ad. 2. Az 1. igénypont szerinti antennaszerkezet kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy az antenna egyik vége vevő készülékkel és másik vége végződési 80 impedanciával áll összeköttetésben. 3. Az 1. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy két elhajlított vezetéke van, amelyek átmérő irányában egymással szemben 85 fekszenek és legfelső végükön egymással összeköttetésben állanak. 4. A 3. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy a két vezeték közül az egyik vezeték 90 szabad végével vevő készülék és a másik végével végződési impedancia áll összeköttetésben. 5. A 3. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy több 95 vezetékpár egymással soros összeköttetésben teljes antennaszerkezetet képez. 6. Az 5. igénypont szerinti antenna kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy két azonos kiképzésű antennaszerkezetből 100 áll, amelyek közül az egyik a másiktól a hullámhossz negyedének páratlan számú többszörösét tevő távolságban fekszik, mimellett az egyik antennaszerkezet impedanciával áll összeköt- 1°5 tetésben. 7. Antennaszerkezet, amely a 3. igénypont szerinti antennaelemekből áll, azzal jellemezve, hogy az antenna-elemek különböző síkokban fekszenek és közös HO végtagjaik vannak. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti antenna kiviteli alakja, amelyet az jellemez, hogy olyan alkatelemei 106800
