106798. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás rádióvevő készülékekhez
az (F1) görbe a lehetséges legkisebb értéket ábrázolja, ennélfogva ha a:z (1, 4, 3) és (2, 5, 6) területeket kiküszöbölhetjük, a lehetséges legkisebb érték csökkenthető 5 anélkül, hogy a lehetséges legnagyobb érték befolyásolást szenvedne. A (7, 8) vonal a zérus-, illetve abszcisszatengely, a (W, W1 ) és (O) hullámokat pedig úgy ábrázoltuk, hogy azok a zérus-10 vonal mindkét oldalán egyenlő értékkel változnak. Ha már most az abszcisszatengelyt a görbék (illetve hullámok) abszolút helyzetének megváltoztatása nélkül elmozdíthatjuk, az említett területek egy 15 része kiküszöbölhető. Például, ha az (1, 2) pontokan a (9, 10) vonalat húzzuk át, továbbá a (9, 10) vonal alatt lévő görbéket és területeket hatástalanná tesszük, akkor a lehetséges legkisebb terület nagyobb mértékben csökken, mint a lehet-20 séges legnagyobb terület, vagyis a közbenső frekvencia amplitúdója növekedik. A 3. ábra olyan berendezést szemléltet, amelynek segélyével a (7, 8) abszcisszatengely ,a (9, 10) helyzetbe tolható. A fel-25 tüntetett berendezésnél a (11) antenna az (fi) frekvenciájú hullám vételére van hangolva. A vevő áramkör a (13) egyenirányító készüléket, illetve detektort és a (14) rezgéskeltő készüléket tartalmazza. 30 Ez az áramkör a (12) transzformátor revén az antenna-áramkörhöz van csatolva. A (14) forrás olyan rezgéseket kelt, amelyek frekvenciája a beérkező hullám frekvenciájának fél értékétől kis értékkel, 35 vagyis plusz—minusz tíz százalékkal különbözik. Ez a frekvencia A vevő áramkörbe állandó feszültségű (15) áramforrást iktatunk, amely a (13) 40 egyenirányító készüléknek a 2. ábra szerint P értékű, a rácselektródához képest negatív feszültséget ad. A (13) egyenirányító készülék a hozzávezetett hullámok csupán azon részeit bocsátja át, amelyek 45 a 2. ábra szerint a (9, 10) vonal fölött vannak. Ily módon a 2. ábrában feltüntetett nem kívánt területek kiküszöbölhetők és a (16) primér-tekercshez vezetett közbenső frekvenciaösszetevő amplitu-50 dója növekedik. Ez a közbenső frekvenciájú hullám azután erősíthető, stb., amint az a heterodin rendszerű vevőkészülékeknél általánosan szokásos. A 4. ábra olyan vevő áramkört tüntet 55 fel, amelynél az egyenirányító-, illetve detektor-készülék (17) elektronkisülési készülék. Ebben az esetben a negtaív feszültséget a (17) készülék rácselektródájáihoz vezetjük, a kívánt eredmény elérése végett. 60 Az 5. ábrában a negatív feszültség (15) forrása úgy van elrendezve, hogy a negatív feszültség a (17) készülék ráeselektródájához jut, míg a helyben keltett hullámot a (17) készülék lemezelektródájához 65 vezetjük. Ez az elrendezés, amint az szakértők előtt világos, ugyanazt az eredményt adja, mint a 3. és 4. ábrában feltüntetett elrendezések. A 3., 4. és 5. ábrában feltüntetett elren- 70 dezések alkalmazása révén keletkező közbenső frekvenciájú összetevő amplitúdója még mindig nem olyan nagy, mint az az amplitúdó, amely akkor keletkezik, ha a helyben keltett hullám frekvenciája nagy- 75 ság tekintetében még közelebb állana a beérkező hullám frekvenciájához, az amplitúdó azonban növelhető azáltal, hogy a 4. és 5. ábrában feltüntetett (17) készülékhez vezetett anóda-feszültséget 80 növeljük és ugyanakkor a (15) áramforrás révén a rácselektródának adott negatív feszültséget szabályozzuk. Az amplitúdó növelésének további módját a 6. ábra tünteti fel. Itt az (fi) frekven- 35 ciájú beérkező hullámot a két (19) és (20) elektronkisülési detektorkészülék bevezetési áramköreibe iktatott (18) cséve veszi fel. A bevezetési hullám a párhuzamosan kapcsolt (19) és (20) detektorok rácselek- 90 tródáihoz jut. A (19) és (20) detektorok kivezetési áramköreit oly módon rendezzük el, hogy a (14) forrástól eredő -l + A frekvenciájú rezgések váltakozó félhullámai jutnak a (19) és (20) detektorokhoz. Ennél az elrendezésnél eltérőleg a 3., 4. és 5. ábrában feltüntetett elrendezésektől, a helyben keltett hullámok nemcsak egyik 100 felét, hanem mindkét félperiódusát használjuk ki. Minthogy a beérkező energiából többet hasznosítunk, a közbenső frekvenciájú összetevő amplitúdója és ezzel a berendezés hatásfoka nagyobb mértékben 105 növekedik. Az 5. és 6. ábrában feltüntetett berendezésnél, ha a helyben keltett hullám amplitúdója elég nagy, az elektronkisülési készülékek lemezelektródái számára egyen- 110 áramú feszültséget adó áramforrásra nincsen szükség. Ezt a megoldást a 6. ábra
