106790. lajstromszámú szabadalom • Kályhacső és könyök

— 2 — hogy csatlakozó végeik egymásbatolhatók. A találmány szerint a csatlakozó csővégekre szuronyzárat alkalmazunk, melylyel az egymásbatolt csöveket helyzetük-5 ben rögzíthetjük. Az egyenes kályhacsöveknél a szuronyzárelemeket előnyösen többszörösen képezzük ki, így például az egyik csatlakozó (b) csővégre alkotóirányban több (e) szemölcsöt, illetve du-10 dorodást létesítünk, a másik csatlakozó (c) csővégre pedig e dudorok befogadására való hosszirányú vagyis alkotóirányú (f) hornyot sajtolunk, melyből több keresztirányú, előnyösen ugyancsak 15 sajtolt (g) horony indul ki, melyek az (f) hosszhoronnyal együtt a többszörös szuronyzárelemeket alkotják, melyekkel a másik többszörös (e) szuronyzárelemeket a (b, c) csöveknek különböző mértékben 20 egymásbatolt helyzeteiben kapcsolhatjuk. Az (e) dudorok osztása a keresztirányú (g) hornyok osztásának egész számú többszöröse. E kályhacsövek összeillesztésekor a 25 csatlakozó (b, c) csővégeket úgy toljuk egymásba, hogy az (e) dudorok az (f) horonyba jussanak. Ha a kályhacsőnek teljes hosszát ki akarjuk használni, akkor a (b) kályhacsőnek legszélső (a rajzon leg-30 alsó) dudorát a (c) kályhacső legszélső (a rajzon legfelső) keresztirányú (g) hornyáig toljuk és ezután a két kályhacsőnek viszonylagos elforgatásával e horonyba forgatjuk, ami által a két 35 kályhacsövet széthúzás, tehát széthullás ellen megbízhatóan biztosítottuk. A kályhacsöveket ugyanígy, csak ellenkező munkarendben ismét szétkapcsolhatjuk. Ha megbízható kötést aka-40 runk, vagy pedig a kályhacsövek összhosszát rövidíteni akarjuk, akkor a (b, c) csöveket annyira egymásbatoljuk, hogy két, három vagy több (e) dudor kerüljön az (f) horonyba, azután a kályha,csövek 45 viszonylagos elforgatásával e dudorokat a velük szemben álló keresztirányú (g) hornyokba forgatjuk. Ha ily módon az egymásbatolt csöveket kellőképen megrövidíteni nem tudnók, akkor a kályha-50 csöveknek dudoros végéből kellő hosszúságú darabot levágunk, úgy hogy a megmaradó csővégen még legalább egy dudor legyen. Azért, hogy ily módon a kályhacsövek összhosszát tág határok között sza-55 bályozhassuk, az (e) dudorokat a kályhacső egyik végén nagyobb hosszúság mentén alkalmazzuk, mint az (f, d) hornyokat a kályhacső másik végén. A kályhakönyökcsövek két végét csaknem ugyanúgy készítjük, illetve alakít- 60 juk, mint a kályhacsövek végeit; két eltérés azonban van. Az egyik eltérés az, hogy a könyökcsövek végein csak egyetlenegy szuronyzárelemet alkalmazunk, a másik eltérés pedig az, hogy a könyökcső 65 (f) hosszirányú hornyához csatlakozó keresztirányú (h) horony, mely az (f') hosszhoronnyal együtt a szuronyzár egyik elemét alkotja, a könyökcső kerületén teljesen körülfut, azért, hogy a könyökcsövet 70 a kályhacsőhöz képest a szuronyzárral bármely elforgatott helyzetében rögzíthessük. A (c) kályhacsőnek szélső (a rajzon a legalsó) (e') szemölcsét, illetve dudorát a 75 (d) könyökcső (f') hosszhornyába toljuk, mindaddig, amíg a (h) kereszthoronyhoz ér, azután a könyökcső elforgatásával az (e') dudort e körülfutó (h) kereszthoronyba beforgatjuk, ami által a könyökcsövet 80 az egyenes kályhacsőhöz rögzítettük. A könvökcső másik végén lévő (i) dudort a csatlakozó (a rajzon fel nem tüntetett) egyenes kályhacső (f, g) szuronyzárelemével ugyanúgy kapcsoljuk, mint azt már 85 az egyenes kályhacsövek kapcsolásánál láttuk. A fentiekben feltételeztük, hogy az (e) szemölcsök, illetve dudorok, valamint az ezekkel együttműködő alkotóirányú' (f) hornyok és keresztirányú (g) hornyok a kályhacső falából kidomborodnak. Természetesen nincsen semmi akadálya annak, hogy az (e) szemölcsök, illetve dudorok, valamint hasonlóképen az (f, g) hornyok 95 a kályhacső belvilága felé domborodjanak, kifelé tehát homorúak legyenek. E megfordítás használatánál csak annyi különbség mutatkozik, hogy az (f, g) hornyos (c) csővéget toljuk az (e) szemölcsös 100 (b) csővégbe, míg az első kiviteli alaknál ezt éppen fordítva tettük. Szabadalmi igények: 1. Kályhacső, illetve kályhakönyökcső, melyet az jellemez, hogy a csatlakozó 105 csővégeken az egymásbatolt csöveket biztosító szuronyzárak vannak. 2. Az 1. igény szerinti cső kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a szuronyzárelemek a csatlakozó csővégeken, a csö- 110 vek hosszirányában többszörösen vannak meg. 3. Az 1—2. igény szerinti cső kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a szuronyzárak egyik elemét az egyik 115