106784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tömör rudak vagy csövek előállítására olvasztott üveganyagból vagy más olvasztott anyagból

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIEÍL1I ^||jj|t|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106 7 84. SZÁM. — XVII/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tömör rudak vagy csövek előállítására olvasztott üveganyagból vagy más olvasztott anyagból. La Compagnie des Lampes gyári cég' Páris. A bejelentés napja 1931. évi április hó 14-ike. Franciaországi elsőbbsége 1930. évi május hó 22-ike. A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik hengeralakú tömör rudak vagy csövek előállítására, olvasztott üveg­anyagból vagy más olvasztott anyagból. 5 Ismeretes, hogy olvasztott üvegből egyenletesen nyújtott rudat és egyenlő falvastagságú, pontos átmérőjű, henger­alakú csövet olyképp állítunk elő, hogy mihelyt az anyag az olvasztókemencét el-10 hagyja a rudat vagy csövet saját tengelye körül forgó mozgásban tartjuk. Ezáltal a cső külső felülete egyenletesen lehűl és egyenletesen nyúlik úgy, hogy külső felü­lete sima- és hengeralakja szabályoz. 15 A rúdnak vagy csőnek saját tengelye körüli forgatására több berendezés isme­retes, ezeknek szerkezete azonban igen bo­nyolult és gyakorlatilag be nem váltak. Oly eljárás is ismeretes, melynél a cső for-20 gatása céljából oldalához érintőleges irányban gázsugarakat, pl. levegőt vezet­nek. Azonban ez az eljárás nem megbíz­ható. A találmány oly eljárásra vonatkozik, 25 melynek segélyével a rúd vagy cső igen egyszerű módon saját tengelye körül for­gatható. Az eljárás abban van, hogy a rúd vagy cső két ellenkező oldalán az ol­vasztott anyagban az olvasztókemence 30 csatornájából való kilépése helyén hőmér­sékletkülönbségeket idézünk elő, miáltal az anyag az egyik oldalon jobban meg­nyúlik és az anyag saját tengelye körül forgó mozgást végez. Ezt a hőmérséklet-35 különbséget, illetve egyoldalú nyúlást oly módon létesítjük, hogy a rúd vagy cső külső felületét, vagy a cső belsejét, vagy a cső belsejét és külső felületét az olvasz­tókemence kilépésénél egyik oldalán fűtő­készülékkel melegítjük, vagy hűtőkészü- 40* lékkel hűtjük, Mellékelt rajz az eljárás foganatosítá­sára való berendezés két kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra vázlatosan mutatja az 45. anyagnak nyúlási módját, mely tengelye körüli forgását idézi elő. A 3. és 4. ábra a berendezés két kivitelé­nek hosszmetszete. Az 1. és 2. ábrán (a, b) és (c, d) határ- 50 vonalak jelzik az üveganyag két átellenes oldalát, mielőtt ezek a fűtőberendezés ha­táskörébe jutnak. Ekkor ez a két (a, b) és (c, d) oldal egyforma hosszú. Midőn azon­ban az üvegnek e két (a, b) és (c, d) ol- 55. dala a fűtőberendezés hatáskörébe jut és megnyúlik, akkor az oldalak alakja az (a, e) és (c, f) vonalnak felelnek meg, me­lyeknek hossza nem egyforma. Ha a cső csak a nyúlási erőnek van alávetve, ak- 50 kor törekvése a rövidebb oldal felé gör­bülni (1. ábra). Azonban a cső önsúlya és a rajzon fel nem tüntetett gép húzóereje a görbülést előidéző erőnél nagyobb, mely a hosszabb (c, f) oldalt kényszeríti a (c, g) irányt ferde irányban (2. ábra) követni. A folytatólagosan következő darab ha­sonló hatásnak van alávetve, úgy, hogy az olvasztófürdőt elhagyó cső vagy rúd állandóan forog saját tengelye körül. 70 A 3. ábra a fűtést tünteti fel, mely tö­mör rúdnál kétoldalt a nyúlási különbsé­get idézi elő. A cseppfolyós üveget tartalmazó (1) medence (2) csatornájának szabad kereszt- 75 metszetét a (3) tüske szabályozza. A csa­torna az előállítandó üvegrúd keresztmet­szetének megfelelő csővel van összekötve

Next

/
Oldalképek
Tartalom