106763. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhűtéses forgórészű és gázhűtéses álló részű turbógenerátorok hűtési módja és berendezés e hűtési mód kivitelére

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. | MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106763. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Folyadékhűtéses forgórészű és gázhűtéses álló részű turbógenerátorok hűtési módja és berendezés e hűtési mód kivitelére. Dr. Bláthy Ottó Titusz mérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi augusztus hó 11-ike. Turbogenerátorok fajlagos teljesítményének legnagyobb mérvű fokozása céljából úgy a forgó résznek, mint az álló résznek mesterséges hűtése volna kívánatos. 5 A forgórész folyadékhűtéséire már is vannak gyakorlati megoldások, míg az álló résznek, különösen ezen rész tekercsfejeinek folyadékhűtése még mindig szerkezeti nehézségeikkel jár úgy, hogy az álló 10 í'ész számára a léghűtést igyekszenek megtartani. Mivel a forgó rész átmérője, fordulatszámi csökkentése nélkül, a centrifugális erőre való tekintettel nem növelhető bizonyos mértéken túl, a turbo-15 generátorok teljesítmény ének fokozása főképen csak a gép szerkezeti hosszának növelés-évei válik lehetségessé; A gép nagy hossza és a forgórész nagy kerületi sebessége mellett a gép légrésén keresztüllő áramló és a forgórész által magával ragadott hű/tőlvegőben tekintélyes súrlódási veszteség keletkezik. A találmány szerint ezen hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy a hűtőgázt az 25 álló résznek a forgó résztől elzárt hűtőterein hajtjuk keresztül. A melléikelt rajzban a találmány szesjzerint hűtött turbogenerátornak három példaképeni megoldási alakja van vázla-30 tosan feltüntetve. 1. ábra az egyik megoldás hosszmetszete, 2. ábra ennék keresztmetszete, míg 3. és 4. ábra a második megoldási alak 35 hosszmetszetét és keresztmetszetét mutatja. Az 5. és 6. ábra, a harmadik megoldási alak hossz-, illetve keresztmetszete. (r) a gép forgó, (s) pedig annak álló része. A forgórész tetszőleges ismert fo- íO lyadáfchűtésre van berendezve. A hűtőfolyadékot, pl. a rotortengely egyik végén vezethetjük be és másik végén vezethetjük ki. Az álló részt az (a) tok burkolja, melynek (k) és (kl) terei a (b) te- 45 kercsifejeket is magukban foglalják és amelyet a, forgórésztől a gép légrésén keresztülhaladó (c) cső zár el. Az utóbbi célszerűen szigetelő anyagból, pl. gyantával telített papirosból áll. A (c) cső végei 50 az (a) tokkal önmagában véve ismert gazmentes kapcsolatban állanak. A hűtőgázt a tok képenyíelvi 1 et ének valamely pontján fekvő (f) csatornán vezetjük be a tokba, melyen belül a hűtőlevegő a 5', sztátorvas (e) hűtőrósein halad keresztül és a toknak diametrálisan szemközt fekvő (d) helyén távozik. A hűtőgázáram egy része a (h) nyílásokon keresztül a (b) te? korcs fejeket burkoló (k) kamrába lép és 60 ezekből a (g) nyílásokon át lép ki. A második megoldási alaknál a sztátorvas (e) légréseit az (a) tok köpenyfelületéig nyúló (i) hézagtartó darabok és (j) falak (m) kamrákra osztják fel. Ezeket az 65 (1) falak a sztátortoknak a (b) kamrái felé fejeket burkoló (k) és (kl) kamrái felé is elzárják. Mindegyik második (m) kamra (n) nyílások révén az egyik (k) kamrával, a többi (ml) kamra pedig (o) 70 nyílások révén a sztátor másik homlokvégén fekvő (kl) kamrával közlekedik. Célszerűen minden egyes ily válaszfal a sztátor sarkfelületéig ér úgy, hogy a hűtőlevegő egy része a (e) szigetelőcső és a 75 sztátor sarlkfelülete között fekvő résen áramlik keresztül. A hűtőgázokat az egyik (k) kamrán át vezetjük be, mire azok az