106754. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás közös hálózatra dolgozó több gőzerőgéppel bíró gőzerőtelepek számára

— 2 — mét csökkenteni kell, nehogy a biztonsági szelepek kifújjanak. Egy befűtött kazán gőzleadása a tüzelés megváltoztatása nélkül nem kezdődik -5 lassanként. Sőt, a kazánnak bizonyos nyomásra való hozatala céljából, a kazánba már a befűtés ideje alatt oly nagy meleginennyiséget kell az időegységben bevezetni, hogy — amint az üzemnyomás 10 elérésekor a szelepeket nyitni kell — a kazán hirtelen erősen kezdjen gőzt fejleszteni, ha a tüzelést idejekorán nem csökkentjük és azután ismét, a csúcsterhelés további emelkedésekor, lassanként 15 növeljük. A teherelosztás ezen módjára jellemző tehát, hogy a gépház kapcsolótábláján végzett egy kézfogással a mű tetemes terhelésváltozása állítható be, míg a kazántelep rendkívül nehezen vál-20 tozstatható gőzfejlesztését ezen terhelésváltozáshoz nagy nehézségek mellett kell a 1 k am a zkodt a tn i. A leírt nehézségeket a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy az alap-25 terhelésű gépek erőszükségletrészét a mindenkori gőzfejlesztéshez — mely változó lehet — alkalmazzuk és hogy a gőzhozzávezetést a csúcsterhelésű gépekhez — melyeket valamennyien vagy csak -30 részben egy vagy több hőraktározóból táplálunk •— az összterhelésnek az alapterhelésű gépek által nem fedezett részének megfelelően szabályozzuk. Egy meghatározott teherrésznek az alapterhelésű 35 gépekkel való átvétele emellett nem a gépek töltésének önkényes beállításával történik, hanem a teherrész megváltoztatása céljából mindenekelőtt a kazántelep tüzelésmeneitét változtatjuk meg, azután 40 pedig a gépek töltését a gőzfejlesztéshez alkalmazzuk. Az előbbi üzemmel ellentétben tehát a teherátvétel a kazánház — az erőtelepnek a legkevésbbé alkalmazkodni képes része — által lesz meghatá-45 rozva. Különös nehézségeket okoz a terheléselosztás, ha az alapterhelésű gépeket és a csúcsterhelésű gépeket külön kazánokból tápláljuk. Mint ismeretes, nagyvárosok 50 vagy nagy ipari kerületek áramszükségletét több erőmű fedezi, melyek csúcserőművekre és alapterhelésű művekre vannak megosztva és az áramellátási terület különböző helyein vannak elhe-55 lyezve. Emellett arra igyekeznek, hogy a csúcs-erőműveket lehetőleg a csúes-áramfogyasztók közelében helyezzék el. Ezen térbeli elkülönítéssel a kellő időben való érintkezés az erőművek között különösen megnehezíttetik, hirtelen fel- 60 lépő terhelési változásoknál pedig, melyek azonnali új terheléselosztást tesznek szükségessé, egyáltalán meghiusíttatik. A bevezetésben említett hátrányok ily telepekben különösen erősen lépnek fel és 65 nevezetesen újabb erőműveknél esnek latba, melyeknél a kazántelep magas nyomásra és magas túlhevítésre van építve. Míg alacsonyabb nyomással dolgozó telepeknél a kazánoknak még legtöbbnyire 70 nagyobb vízteriik van, melyek raktározóképessége a nyomásingadozások hevességét csökkenti, addig a modern nagynyomású kazánok — kis vízterük miatt — ily terhelésváltozásokkal szemben rendkívül 75 érzékenyek. Ezen okból az ily kazántelepes műveknek, lehetőség szerint, az alapterhelés fejlesztését fogják kiosztani, az erőszükséglet többi részét pedig oly más művekben fogják fejleszteni, melyek 80 üzemberendezésük következtében az erős ingadozásokhoz való alkalmazkodásra alkalmasabbak. Elkülönített alapterhelésű és csúcsterhelésű erőműveknél, a találmány szerint, az 85 alapterhelésű gépek erőszükségletrészét az alapterhelósű kazánok gőzfejlesztése szerint szabályozzuk, míg a csúcsterhelésű gépek sebességszabályozói az, összterhelésnek nem fedezett részét a csúcs,terhelésű 90 gépekre viszik ált. A csúcsterhelésű kazánok tüzelését emellett az alapterhelésű kazánoktól függetlenül végezhetjük, azaz a csúcsterhelésű kazánok tüzelésmenetét a terhelésingadozásokhoz alkalmazhatjuk, 95 míg a tüzelésmenet az alapterhelésű gépekben lényegesen egyenletesebben tartható. Azon esetben, ha a csúcsterhelésű erőművek kazánjai az áramszükséglet által 100 megszabott ingadozó követelményeiknek csak veszteségek mellett vagy egyáltalában nem tudnak megfelelni, úgy célszerű a csúcsterhelésű erőműben hőraik,tározót elrendezni. Ily raktározó azonban a talál- 105 mány számára nemi feltétlenül szükséges. Az, erőgépeik sebességszabályozóit célszerűen úgy hangoljuk le egymáshoz képest, hogy növekedő fordulatszámnál egymásután legelőször a csúcsterhelésű gépek 110 szabályozói, legutoljára pedig az, alapterhelésű gépek szabályozói zárjanak, csökkenő fordulatszámnál pedig a szabályozók a megfordított, sorrendben nyissanak- Az alapterhelésű gépekhez való gőzhozzá- 115 vezetést emellett a hozzátartozó kazánok nyomásától vagy hőmérsékletétől függően olymódon szabályozzuk, hogy a gőzhozzá-