106725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagból és teljesen vagy túlnyomórészt vízálló kötőanyagból készült brikett javítására

Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106725. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagból és teljesen vagy túlnyomórészt vízálló kötőanyagból készült brikett javítására. Dr. Fekete Dezső ügyvéd Budapest. A bejelentés napja 1932. évi február hó 4-ike. A találmány eljárás tüzelőanyagból, mint szénporból, kokszporból stb. és telje­sen vagy túlnyomórészt vízálló kötő­anyagból, mint szurokból, vagy szurok és 5 lisztpép elegyéből stb. készült brikettek javítására és abból áll, hogy a brikett külső rétegébe valamely nem vízálló kötő­anyagot viszünk be. Ilyen nem vízálló kötőanyag pl. a vízüveg, a szulfitlúg stb., 10 melyeket permetezéssel, mártással stb. hozhatunk a brikettel érintkezésbe, mely utóbbi még meleg, vagy már kihűlt, ned­ves vagy már száraz lehet. Nyilvánvaló, hogy e körülmények megválasztásával 15 módosíthatjuk a néni vízálló kötőanyag­nak a brikettbe való benyomulásának mérvét ós módját stb. A bevonásra használt oldat stb. hőmér­sékletével a brikettek hűlését, száradását, 20 bármely esetleg kívánt irányban befolyá­solhatjuk. Permetezésnél a bevonatot ké­pező anyaggal egyidejűen a brikettekre a szükséghez képest hideg vagy meleg le­vegőt, füstgázt, vízgőzt stb. fúvathatunk. 25 Ugyanezen és más hasonló közegeket a felületi kezelés által a brikettre juttatott anyag megszárítása vagy vízállóvá tétele céljából a brikettel utólag is összehozha­tunk. 30 Az eljárás előnyei: a) A brikettek felülete alig vagy nem morzsolódik, úgy hogy a briketteknek egymáshoz és a szállító eszközöknek stb. falaihoz való súrlódása által létrejövő, 35 mindenkor észlelt elporlása ily módon a minimumra korlátozódik. b) A brikettek a kezet nem piszkítják, tehát házifűtésre alkalmasabbak az eddi­gieknél. c) A brikettek ejtő-és nyomószilárdsága 40 rendszerint növekszik s ez a növekedés nagyobb, mint amennyi a járulékos (nem vízálló) kötőanyag mennyiségének felelne meg. Kiviteli példák: 45 I. Szurkos szénibrikettet a préselés után pl. rostélyszerű hordozó szerkezeten szul­fit-cellulózlúgba merítünk, majd onnan tovább visszük és 100 és 200° között ki­szárítunk. 50 II. Szurok és lisztpép elegyével készült barnaszénbrikettek felülete homályos, ke­véssé bizalmat gerjesztő. Ha ily brikette­ket 15%-os vízüvegoldattal permetezünk, száradás után szép zománcszerű fényük 55 lesz. A bevonat széndioxidot tartalmazó, pl. füstgázok használata által vízállóbbá tehető. III. Magyar harmadkorú barnaszenek­ből készült félkokszot szurokkal brikette- 60 zünk, a briketteket szulfit cellulózlúgos bevonattal látjuk el és a bevonat vízálló­ságának emelése céljából 250—350° kö­zötti hő hatásának tesszük ki. Szabadalmi igények: 65 1. Eljárás tüzelőanyagból és teljesen vagy túlnyomórészt vízálló kötőanyagból készült brikett javítására, melyet az jellemez, hogy a brikett külső rétegébe valamely nem vízálló kötőanyagot vi- 70-szünk be. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, me­lyet az jellemez, hogy a kéregbe ned­ves vagy oldott állapotban bevitt nem vízálló kötőanyag vízállóságát magá- 75-ban véve ismert módon fokozzuk, Pallas nyomda, Budapest. 106722

Next

/
Oldalképek
Tartalom