106725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagból és teljesen vagy túlnyomórészt vízálló kötőanyagból készült brikett javítására
Megjelent 1933. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106725. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagból és teljesen vagy túlnyomórészt vízálló kötőanyagból készült brikett javítására. Dr. Fekete Dezső ügyvéd Budapest. A bejelentés napja 1932. évi február hó 4-ike. A találmány eljárás tüzelőanyagból, mint szénporból, kokszporból stb. és teljesen vagy túlnyomórészt vízálló kötőanyagból, mint szurokból, vagy szurok és 5 lisztpép elegyéből stb. készült brikettek javítására és abból áll, hogy a brikett külső rétegébe valamely nem vízálló kötőanyagot viszünk be. Ilyen nem vízálló kötőanyag pl. a vízüveg, a szulfitlúg stb., 10 melyeket permetezéssel, mártással stb. hozhatunk a brikettel érintkezésbe, mely utóbbi még meleg, vagy már kihűlt, nedves vagy már száraz lehet. Nyilvánvaló, hogy e körülmények megválasztásával 15 módosíthatjuk a néni vízálló kötőanyagnak a brikettbe való benyomulásának mérvét ós módját stb. A bevonásra használt oldat stb. hőmérsékletével a brikettek hűlését, száradását, 20 bármely esetleg kívánt irányban befolyásolhatjuk. Permetezésnél a bevonatot képező anyaggal egyidejűen a brikettekre a szükséghez képest hideg vagy meleg levegőt, füstgázt, vízgőzt stb. fúvathatunk. 25 Ugyanezen és más hasonló közegeket a felületi kezelés által a brikettre juttatott anyag megszárítása vagy vízállóvá tétele céljából a brikettel utólag is összehozhatunk. 30 Az eljárás előnyei: a) A brikettek felülete alig vagy nem morzsolódik, úgy hogy a briketteknek egymáshoz és a szállító eszközöknek stb. falaihoz való súrlódása által létrejövő, 35 mindenkor észlelt elporlása ily módon a minimumra korlátozódik. b) A brikettek a kezet nem piszkítják, tehát házifűtésre alkalmasabbak az eddigieknél. c) A brikettek ejtő-és nyomószilárdsága 40 rendszerint növekszik s ez a növekedés nagyobb, mint amennyi a járulékos (nem vízálló) kötőanyag mennyiségének felelne meg. Kiviteli példák: 45 I. Szurkos szénibrikettet a préselés után pl. rostélyszerű hordozó szerkezeten szulfit-cellulózlúgba merítünk, majd onnan tovább visszük és 100 és 200° között kiszárítunk. 50 II. Szurok és lisztpép elegyével készült barnaszénbrikettek felülete homályos, kevéssé bizalmat gerjesztő. Ha ily briketteket 15%-os vízüvegoldattal permetezünk, száradás után szép zománcszerű fényük 55 lesz. A bevonat széndioxidot tartalmazó, pl. füstgázok használata által vízállóbbá tehető. III. Magyar harmadkorú barnaszenekből készült félkokszot szurokkal brikette- 60 zünk, a briketteket szulfit cellulózlúgos bevonattal látjuk el és a bevonat vízállóságának emelése céljából 250—350° közötti hő hatásának tesszük ki. Szabadalmi igények: 65 1. Eljárás tüzelőanyagból és teljesen vagy túlnyomórészt vízálló kötőanyagból készült brikett javítására, melyet az jellemez, hogy a brikett külső rétegébe valamely nem vízálló kötőanyagot vi- 70-szünk be. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyet az jellemez, hogy a kéregbe nedves vagy oldott állapotban bevitt nem vízálló kötőanyag vízállóságát magá- 75-ban véve ismert módon fokozzuk, Pallas nyomda, Budapest. 106722