106724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hegesztő elektródák előállítására

Megjelent 1933. évi augusztus lió 1-én. MAGYAR KIBÍLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106724. SZÁM. — Yll/i. OSZTÁLY. Eljárás hegesztőelektródák előállítására. Fasching- Heinz tisztviselő Wien. A bejelentés napja 1932. évi január hó 9-ike. Ismeretes, hogy hegesztőelektródákat fémhői való béllel látnak el, hogy a hegeszthetőséget, valamint a hegesztési varratjóságát javítsák. 5 Ilyen elektródák előállítására oly eljárás is vált ismeretessé, amely szerint adalékokkal töltött csövet helyeznek a kokillába, mire a hegesztőfémet körülöntik és az így kapott tömböt kívánt átmérőjű 10 dróttá hengerlik. Azt tapasztaltuk, hogy az ily drótok előállítására való ismert eljárás sok tekintetben nem felel meg és alkalmazása veszéllyel is jár. A körülöntésnél az adalé-15 kok ugyanis az aránylag magas 1600° öntési hőmérsékletnek vannak kitéve. Ennél a hőnél azonban már némely adaléknál változás lép fel, úgy hogy ezekkel az adalékokkal a kész hegesztődrótban a kívánt 20 hatások már nem érhetők el. Ilyen változások pl. tisztán fizikai természetűek lehetnek, azaz az alacsonyabb olvadáspontú adalékok elfolyósodnak és ennek folytán a többiektől a különféle fajsúlyoknak meg-25 felelően elválnak, úgy hogy az összetétel egyenlőtlenné válik, azonban oly vegyi változások is beállhatnak, melyek a kívánt hatás elérését szintén akadályozzák. Ez okból már eleitől fogva alig lehetsé-30 ges bizonyos, kiválóan alkalmas adalékokat, melyek az elektróda kívánt tulajdonságai (jó hegeszthetőség, különösen jó hegesztőanyag elérése, az elektróda ötvözése) tekintetében kívánatosak volnának, alkal-35 mázni, hanem sokszor az adalékok oly összetételeivel kell megelégedni, melyek az adott magas hőmérsékleten változásokkal szemben ugyan ellentállóak, de a hegesztéshez nem nagyon alkalmasak. A találmányunk szerinti eljárásokkal 40 az öntés hőbehatását veszélytelen hőmérsékleti határokra szállítjuk le vagy egészen elkerüljük. Leszállítást találmányunk szerint úgy érünk el, hogy az adalékokat, akár csőbe 45 töltve, akár megömlésnek ellenálló sajtolt test alakjában, melyet pl. a szilárdság fokozása céljából belül fémbetétekkel is elláthatunk, a már megtöltött kokillába helyezzük. A hőmérséklet ez esetben már lé- 50 nyegesen lecsökkent és az ennek folytán lehetséges adalékok körzete már lényegesen bővül. Hogy még alacsonyabb hőmérsékleteket alkalmazhassunk, az eljárást úgy is foga- 55 natosíthatjuk, hogy lényegileg előbb üreges testet állítunk elő és ezt azután az adalékokkal töltjük. Ily üreges testet pl. esőnek az éppen még ömlőén folyós hegesztődrót-ötvözetbe való besajtolásával 60 kaphatunk. (A csövet előbb is behelyezhetjük és a fémet körülönthetjük, de természetesen a tömböt bármely más módon is lyukaszthatjuk.) A testet csak ezután látjuk el a szükséges adalékokkal és ily 65 módon tehát lehetséges, hogy az előállítás folyamán az adalékokat csakis a hengerlésnél megengedett hőmérsékletnek tegyük ki. A találmány különös előnye, mint már 70 említettük, hogy a magas hőmérsékleten bomló vagy túlkorán megömlő adalékokat b^eesztődrótok előállításához hasznosíthatókká tesszük. Hy adalékokként mindenek előtt alkali- és földalkali-, valamint fém- 75 vegyületek, egyenként vagy együttesen, jönnek tekintetbe. Ezen vegyületek összetételét előnyösen úgy kell megválasztani,