106713. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyenáramnak váltakozó árammá való átalakítására rácsvezérlésű göz- vagy gázkisülési edények segélyével

— 2 — lékbe a (14) fojtócsévét iktatjuk, melynek középpontjához a (12) kondenzátor csat­lakozik. Mindkét kisiitőedény rácsa a rács előf észültségét szolgáltató (42) és 5 (43) áramforrások közbeiktatásával a (33) rácstranszformátornak két különálló (36) és (37) szekunder tekercseléséhez van kap­csolva; a (33) transzformátor magas telí­tés körzetében dolgozik. A (33) transzfor-10 mátor feszültségét a (27) közbenső transz­formátor (28) szekunder tekercselése szol­gáltatja. A (27) transzformátort a (26) egyenáramú áramforrás táplálja. Az egyik szorítójával a (14) fojtócsévéhez 15 kapcsolt (12) kondenzátor másik szorítóját a (16) üzemi transzformátornak (15) pri­mer tekercseléséhez kapcsoljuk. A másik két (B, C) váltakozó áramú átalakítónak kapcsolása az (A) átalakítóéval minden 20 részletében megegyezik. Az egyetlen kü­lönbség a (34) és (35) rácstranszformáto­rok primer tekercselésének csatlakoztatá­sában van.. Ezeket a primer tekercselése­ket a (29), illetőleg (31) ellenállásokból és 25 a (30), illetőleg (32) kondenzátorokból álló íesziiltségosztó kapcsoláshoz csatlakoztat­juk; a kondenzátorokat úgy választjuk meg, hogy a (33, 34, 35) transzformátorok­nak szolgáltatott feszültségek a (26) vál-30 takozó áramú áramforrás frekvenciáján mérve, egymáshoz képest 120—120 elek­tromos fokkal legyenek fázisban eltolva. A berendezés működését a 2. ábra kap­csán ismertetjük. A 2a., 2b. és 2c. ábrák-35 ban ,a vonalkázott szinuszvonalak a (33, 34, 35) transzformátorok primer tekercse­léseire kapcsolt feszültséget jelölik. A rács­transzformátoroknak már említett vastelí­tése a szinoidális görbét úgy torzítja el, 40 hogy minden félhullám közepén erősen kifejezésre jutó feszíiltségcsnes keletkezik. Ez ,a feszültségesúcs .a rácsok elő feszült­ségét szolgáltató (42—47) áramforrásokkal összefüggésben úgy működik, hogy min-45 den egyes edényben -a kisülés oly időpont­ban kezdődik meg, mely 30 elektromos fokkal fekszik a megfelelő rácsfesz.ültség­csúcs (maximuma előtt. Ha pl. a (13) ki­siitőedény gyújt, akkor ezen a kisütő-50 edényen és a (12) kondenzátor (14) fojtó­csévéjének bal felén keresztül töltő áram­kör zárul, mely ennek megfelelően a i(10) egyenáramú áramforrás feszültségét veszi fel. A (14) induktivitásnak és a (12) kon-55 denzátornak nagyságát emellett úgy mé­retezzük, hogy körülbelül 60 elektromos fokkal a gyújtás időpontja után az áram ismét zérus értékre csökkent. A töltő áram emellett nyilvánvalóan maximumon megy keresztül és így alakja szinoidális 60 félhullám alakját közelíti meg. A 2a. ábrán ezt a töltő áramot kihúzott görbe jelöli. A (13) edényben köz­vetlenül a kisülés elalvása után még meglévő iontértöltés most lassan eltűnik, 65 A következő félhullámot a (B) váltakozó áramú átalakítónak (20) kisütőedénye szolgáltatja, és epdig azáltal, hogy a (18) kondenzátor a (21) fojtócséve jobboldali felén és a (20) kistitőedényen keresztül 70 kisül. A (18) kondenzátor töltése oly idő­pontban keletkezett, mely 180 elektromos fokkal előzi meg a .ráicsfesz.ültsógcsúcs­iiak a (20) edényben való képződését; ezt a töltést a (19) edényben végbemenő ki- 75 siilés szolgáltatja. E negatív félhullám görbéjének alakja tekintetében ugyanaz áll, amit a fentiekben a (13) edény által létesített pozitív áramlökés tekintetében leírtunk (lásd a 2b. ábrán kihúzott vonal- 80 lal rajzolt görbét). A kisülésnek a (20) edényben való elalvása után a (23) edény gyajt és a (22) kondenzátor az egyen­áramú áramforrás feszültségére töltődik fel. E töltőáram görbealakja tekintetében 85 is hivatkozunk a (12) kondenzátor tölté­sére vonatkozólag leírtakra (lásd a 2c. áb­rán kihúzott görbét). Most az (A) válta­kozó áramú átalakítóra kapcsolt rácsfe­szültség polaritását megváltoztatta és a 90 (17) edény gyújt. A (12) kondenzátor, melynek töltési folyamatát fent részlete­sen leírtuk, a (14) fojtócséve jobb felén és a (17) kisütőedényen át kisül. A kisü­lési áramlökés görbéjének alakja a töltési 95 áramlökés görbealak jávai azonos, de po­laritása ellentétes és azért ezt a 2a. ábrán a semleges vonal alatt rajzoltuk be. Erre a (18) kondenzátor számára újabb töltési áramlökés és a (20) kondenzátor számára 100 újabb kisülési áramlökés következik és így tovább. Minthogy a (12, 18, 22) kondenzá­toroknak úgy töltő, mint kisülési áramai mind a (16) üzemi transzformátornak (15) primer tekercselésén mennek keresztül, a 105 váltakozó áram fogyasztójához vezetett áram görbéjének alakja a különböző töltő és kisülési áramok görbéiből tevődik össze, vagyis megközelítőleg szinuszvonal (2e. ábra). Minden egyes kisiitőedény, pl. 110 a (13) edény emellett a (26) váltakozó áramú áramforrás frekvenciáján mérve, megközelítőleg 360 elektromos fokon ke­resztül nyugalomban marad, iontértöltése tehát letompulhat, miközben más kisütő- 115 edények vannak üzemben. Az ilyen beren­dezéssel nyilvánvalóan magasabb frekven­ciákat érhetünk el, mint csak két kisütő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom