106701. lajstromszámú szabadalom • Rotációs réznyomósajtó

- 2 — siti, úgyhogy az ív felülete nyomtathaló lesz. A papírok felületének megnedvesítő sétől a nyomtatható állapot eléréséig szükséges idő különböző; a készülék nedvesítő 5 eleme ennek megfelelően a nyomóhenger kerületén a nyomtatási helyhez közelíthető, illetve ettől távolítható. A lemezhenger egy sorozat fűthető nyomó (lemez) alapjaira hajlékony (vékony) 10 fém-nyomólemezeket offszetlemezekként feszítünk fel. A lemezeket a lemezhengernek a berakóasztal felé fordított oldalán festékező készülék festékezi. A festékező készülék felrakóhengere a lemezhenger mozgá-15 sával ellenkező értelemben forog. A festéket közbenső hengerek viszik át a festékhengerről a felrakóhengerre. A festékhenger a festéket a festékszekrényből kapja; az átadott festék mennyiségét ismert módon sza-20 bályozzuk. A festékezett lemez ezután a lemezhengerrel szintén ellenkező értelemben forgó bedörzsölő hengerhez jut, amely a forgómozgással egyidejűleg tengelyirányú ide-oda mozgást is végez. Erről a bedör-25 zsölő hengerről rajta legördülő, ugyancsak ide-oda mozgó henger veszi le a fölös festéket, melyet az utóbbi hengerről olyan leszedőkés szed le, mely nem végez ide-oda mozgást. A festékkel -ekként bevont lemez 30 most a törlőművekhez kerül. Célszerű három törlőművet használni, melyek közül az első kettő száraz, a harmadik pedig nedves törlőanyaggal dolgozik. Ha a nedves törlőmű után a lemezhenger 85 kerületén sorrendben megismételjük a lemezeket a nyomtatáshoz előkészítő szerkezeti egységeket, nevezetesen a festékező készüléket, a bedörzsölő készüléket és a három törlőművet, akkor ez a sajtó irisz-40 réznyomásra alkalmas. A leínezhenger kerületét a szerkezeti egységek jobb elhelyezhetésére azáltal növelhetjük meg, hogy a nyomó alapokat vagy az ezek közti hézagokat nagyobbra választjuk, vagy pe-45 dig, hogy több nyomóalapot alkalmazunk, mint iriszberendezésnélküli sajtóknál. Egyrészt a lemezeket a nyomtatáshoz előíkészítő elemek s másrészt az íveket be- és kivezető elemek ismertetett elrendezése kö-50 vetkeztében a nyomtatásra teljesen előkészített lemezek szabadon hozzáférhető és kényelmes magasságban haladnak a nyomóhenger felé. A törlőműveket kívülről hajtjuk, még pedig 55 akként, hogy azok felemelkedését a nyomólemezekről és lesüllyedését a lemezekre, valamint a tulajdonképeni törlőmozgást csapok közlik, melyek a törlő műve Let tartják; a törlőműveket a csapokon csavarok vagy reteszek rögzítik. A csapokat mindkét olda- 60 Ion szánok tartják, melyek a lemezhenger tengelyével párhuzamosan eltolhatók (harántmozgás) . Az eltolódáshoz, illetve ide oda mozgáshoz csak az egyik szánt hajtjuk, míg a másik a törlőművel összekötve mozog 65 ide-oda és csak a törlőmű vezetésére való. Ezt a szánt, melyet golyókon vagy görgőkön is ágyazhatunk, gömbcsuklókban ágyazott vonórudak és szögemelő útján, melynek forgáspontját a gép állványzatában 70 ágyazzuk, olyan hajtott excenterrel mozgatjuk, melynek excentricitása változtatható. A harántszánok alatt körszánokat építhetünk be, melyek a felső szán vezetékeinek ideoda mozgását engedik; meg olyan köralakú 75 pályán, melynek középpontja a lemezhenger tengelyében van. Ezeket a szánokat mindkét oldalon kell hajtani, még pedig célszerűen kétszer olyan sebesen, mint a harántszánt. A hajtás szintén vonórudakkal 80 és változtatható excentricitású excentereknek a gép állványzatában ágyazott emelő rendszerével történik. Az eredő törlőmozgásként szinuszvonalat létesítő harántszánokat, illetve az esetleg beépített és a szi- 85 nuszvonalakat torzító körszánokat, emelő-és süllyesztőszánokra szereljük, melyeik a lemezhengerhez képest sugárirányú vezetékekkel az egész rendszernek és ezzel a törlőműveknek emelését és süllyesztését teszik 90 lehetővé. A mozgást a lemezhenger oldalfalain olyan ütközők indítják meg, melyek két koncentrikus körben gyűrűkön eltolhatók. Az emelő és sziillyesztőszánokba két ten- 95 gelvdarabot építünk be, melyeik a gép állványzata felé fordított végeiken excentrikus csapokat hordanak. E csapok oly csúszkába nyúlnak, mely a gép állványzatához erősített vezetékben csúszik. A tengelydarahok 100 180 fokos elforgatásával az emelő- és sülylyesztőszán a legmagasabb, illetve legmélyebb helyzetbe jut. E tengelydarabok elforgatását azzal érjük el, hogy fogazásuk van, mely nagyobb osztókörű fogaskere- 105 kekbe kapaszkodik. E fogaskerekeket két csatlórúd két csap útján köti össze. E csatlórudakon ütközőgörgők vannak, melyekhez a fentemlített ütiközők akként ütköznek, hogy azok a szögelfordulások, melyeket a 110 nagyobb fogaskerekek a kisebbek 180 fokos elfordulásánál végeznek, az ütközőgörgőket felváltva a külső ütközőkhöz, illetve a belső kör ütközőihez (a belső ütközőkhöz) viszik. Azzal, hogy az ütközőgörgőket a nagyobb 115 fogaskerekek közötti csatlórudakon elállít-