106681. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amorf szén előállítására

Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106681. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás amorf szén előállítására. Sté Ame des Ateliers Généraux de Construction cég Bruxelles. A bejelentés napja 1932. évi január hó 15-ike. Belgiumi elsőbbsége 1931. évi január hó 16-ika. A találmány eljárás koromhoz hasonló amorf szén előállítására. Az előállítás a találmány értelmében szénsav felhasználásával történik, még pedig különösen azoknak a melléktermé­keknek a felhasználásával, amelyek tiszta hidrogén gyártásánál, a vízgáznak oltott: mészre való hatásakor keletkeznek. Ismeretes, hogy amikor a vízgáz kívül­ről hevített retortában elhelyezett szem­csés vagy porózus oltott mészre hat, kal­ciurakarbonát és — ha a mészhez a, reak­ció előtt ferrioxidot adagolunk — vas­karbonát is keletkezik. Szokásos ezeknek a melléktermékeknek hevítésseil égetett mésszé és ferooxiddá való regenerálása és a felszabaduló szénsavnak felhasználása. A találmány szerint az így kapott, vagy bármely más módon előállított szénsavat használjuk fel az amorf szén előállításiá­nak alapanyagául, amennyiben először is fojtósan záró retortában vízgőzzel együtt vas felett vezetve vízgázzá (CO+EL) alakítjuk, amikor még vasoxid is keletkezik, amelyet a mész-szemcsék előállításához használhatunk fel. A ka­pott gázkeveréket (CCH-Ha) ezután to­vábbi vízgőzmennyiséggel együtt másik tömített retortába vezetjük, amelybe kal­ciumkarbidot adagoltunk ós amelyben kívülről történő hevítés hatása alatt, kü­lön felfogható hidrogén keletkezése köz­ben, a kalciumkarbid égetett mészre és tiszta szénre bomlik, amely utóbbi a mésztől könnyen elválasztható. A találmány jobb megvilágítása ked­véért az alábbiakban egy kiviteli példát írunk le, amelynél tiszta hidrogénnek vízgáz segélyével történő előállításánál keletkező melléktermékeket használunk 40 fel. A vízgázt tudvalevőleg kívülről he­vített és légmentesen zárt, edény (retorta) csoportjában kell előállítani. Éltkor, ha; faszén vagy valamely koksz felett vízgőz áramlik, csak hidrogén (kb. 80%) ós szén- 45 oxid (kb. 20%) keletkezik. Ezt a vízgázt ezután hasonló retortákból álló másik csoportba vezetjük, mely retortákat mész­szemcsékkel töltöttünk meg és szintén kívülről hevítünk. Ezeket a szemcséket 50 célszerűen olyan pépből készítjük, amely égetett mészből, ferrioxidból és vízből áll. Amikor a szemcsék felett vízgáz vonul el, hidrogén keletkezik, amelyet a •gazo­méterben fogunk fel. Egyben a következő 55 képlet szerint kalciumkarbonát és vas­karbonát is keletkezik: 3(CO+Hs) H- FeOs + Ca(OH)2 + ILO = = CaCO, + 2 FeCO.'i + 5H2 A kalciumkarbinátot és a vaskarboná­tot hevítéssel égetett mésszé és ferro- 60 oxiddá regeneráljuk, miközben a követ­kező képlet szerint egyben szénsav is ke­letkezik. CaCOs + 2FeC03 = CaO + 2FeO + 3CO* Az így kapott szénsavat használjuk fel 65 az amorf szén előállítására. E célból víz­gőzzed együtt egy harmadik zárt retor­tában vas felett áramoltatjuk. Ha most a retortát vörös izzásig hevítjük, olyan gázt kapunk, amelynek összetétele a vízr 70 gázéval egyezik, mikor is a következő képlet szerint egyben ferrioxid is kelet-' kezik: 3C0s + 311=0 + 4Fe = 2 Fe^Oa + 3(Co + H2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom