106671. lajstromszámú szabadalom • Pupinizált kábel egyidejű alacsony- és magasfrekvenciájú távbeszélésre
Megjelent 1933. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106671. SZÁM. — VII/j. OSZTÁLY. Pupinizált kábel egyidejű alacsony- és magasfrekvenciájú távbeszélésre. Siemens & Halske A. G. Hauptniederlassung- in Berlin, Zweig-niederlassung' in Wien. A bejelentés napja 1928. évi május hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi május hó 27-ike. Pupinizált kábeleket eddigelé abból a szempontból méreteztek, hogy az a közönséges alacsonyfrekvenciájú beszédátvitelre zavaró torzítások nélkül alkalmas legyen. Nevezete-5 sen a határfrekvenciát úgy választották meg, hogy a csillapításnak a frekvenciával való növekedése és az önrezgési jelenségek zavarólag nem hatottak. Ismeretes továbbá, hogy kábelvezetékeket akként is pupinizáltak, hogy 10 azokat oly szabadvezetékekkel összeköttetésben is fel lehetett használni, amelyek mint nagyfrekvenciájú távbeszélővonalak dolgoztak. Ebben az esetben oly magas határfrekvenciához jutunk, hogy az itt alkalmazandó' 15 cséveterhelés közönséges alacsonyfrekvenciájú távbeszélöüzem esetén gyakorlatilag hatástalan. A következőkben oly eljárást ismertetünk, amellyel egyidejűleg alacsony- és nagyfrekvenciájú távbeszélés egy és úgyan-20 azon kábelen folytatható. Ha a kábelvezetékeket úgy pupinizáljuk, hogy azok nagy távolságokra való távbeszélésre alkalmasak, akkor a hordfrekvenciájú' beszélgetésnek superponálása annyiban okoz 25 nehézséget, amennyiben a rendelkezésre álló frekvenciakörzet túlságosan kicsi. A találmány értelmében a kábelvezetéken a modulált beszédáramoknak csak az alsó oldalszalagját visszük át. Ebből az a különös előny szárma-30 zik, hogy a hordfrekvencia még lényegesen nagyobb, mint a legnagyobb átviendő frekvencia. Ily módon p. o. 6000 Hertz határ-, frekvencia mellett, amely frekvenciát a fázistorzítás miatt könnyen pupinizált vezetőknél 35 egyébként is választanunk kell, még egy hordfrekvenciájú távbeszélést is folytathatunk, amint az az 1. ábrából kitűnik. Ekkor a hordfrekvenciát cca. 15—20%-kal a vezeték határfrekvenciája alatt kell választanunk, mert csak ezen a helyen érünk el oly csillapítást, 40 melynek torzulása már minimális. Még csekélyebb mértékű csillapítási torzulást kapunk, ha a hordfrekvenciát önmagában ismert módon elnyomjuk. Ekkor a 2. ábrában feltüntetett frekvenciaszalagelosztást kapjuk. Mivel 45 az ily vezetéket többszörösen lehet kihasználni azáltal, hogy a beszélgetésekhez különböző frekvenciaszalagokat használunk, több „átvivőcsatorná"-ról is szokás beszélni. A jelen esetben egy „alacsonyfrekvenciájú csator- 50 ná"-t és egy „hordfrekvenciájú csatorná"-t különböztethetünk meg, ami más szavakkal azt, jelenti, hogy két összeköttetési lehetőségünk van, amelyeken egyidejűleg és egymástól függetlenül különböző beszélgetéseket foly- 55 tathatunk, annak dacára, hogy. csak egy vezeték áll rendelkezésünkre. Nagy távolságok esetén a hordfrekvencia csatornájában a fázistorzítás zavarólag hat. Ekkor önmagában ismert módon, p. o. erősítő 60 állomásokon vagy az összekötés végén, a hordfrekvencia csatornáját fáziskiegyenlítő eszközökkel torzításmentessé tesszük, tekintet nél"kül az alacsony frekvencia csatornájában fellépő torzításokra. Ez azért lehetséges, mert 65 azok a hullámszűrők, amelyek a hordfrekvencia csatornáját a közönséges alacsony frekvencia csatornájától elválasztják, egyúttal az alacsonyfrekvenciájú körzetben keletkező fázistorzításokat úgy befolyásolják, hogy azok a 70 nagyfrekvenciájú beszélgetést nem befolyásol1 -' ják, mert az egész alsó frekvenciaszalagot kiválasztják. Ezeket a viszonyokat tünteti fel a 3. ábra. Ebben az ábrában az (1) görbe a haladás idejét a kábelben a frekvencia függ- 75 vényében mutatja. A hordfrekvencia csatornájában a haladás idejét a (2) görbe által meghatározott időkre egészítjük ki, vagyis a
