106665. lajstromszámú szabadalom • Előtüzelő berendezés melegvíz vagy gőzkazánokhoz

ben a tüzzóna feletti (e) gázelégetési térben, részben a (c) összekötőcsonkban és a (k) kazán (t) tűzterében, adott esetben az (sl, s2, s3) nyilak jelezte szekunder levegővel keve-5 redve, tökéletesen, füstmentesen elégnek. A (k) kazán (t) tűzterében az (f) terelőlap rendezhető el. Az (a) tüzakna és az (e) gázelégetési tér együttesen az előtüzelőberendezés tűzterét alkotják. 10 Gazdaságos tüzelés biztosítására a sugárzási veszteségeket a minimumra kell csökkentenünk. Ezen célból az (a) tüzaknát, az (e) gázelégetési teret, a (c) összekötőcsonkot és a (k) kazán (t) tűzterét a szükséghez képest 15 részben az (n) tűzálló béléssel, pl. samottal béleljük. Ha a tüztér határolása kizárólag hőszigetelő anyagokkal, pl. samottal történik, akkor oly magas hőmérsékletek keletkeznek, melyek úgy a tűzálló anyagoknak, mint a 20 rostélyszerkezetnek és a vasalkatrészeknek tartósságát veszélyeztetik, azonkívül a szén és salak megolvadására vezethetnek és a tüzelés folytonosságát is zavarhatják. A találmány értelmében, egyrészt a gazda-25 ságos tüzelés biztosítására, másrészt a túl magas tűztérhőmérséklet okozta károk elkerülésére az előtüzelő berendezés tűzterét, azaz a tűzaknáját és gázelégetési terét vízzel vagy levegővel hűtjük olymódon, hogy a f elmei e-30 gített víz, vagy levegő, vagy a fejlesztett gőz kalóriatartalma ne vesszen kárba. A kettős köpeny által határolt (m) víz-, illetve gőztér egyrészt az (a) tűzaknát, másrészt az (n) tűzálló béléssel ellátott (e) gáz-35 elégetés! teret veszi körül és a (k) kazán víz-, illetve gőzterével az (ö, ö) összekötőcsöveken át közlekedik. A kettős köpeny vagy tetszés szerinti más fűtőtestek, pl. csövek belsejében víz és gőz 40 helyett levegő is előmelegíthető, mely előmelegített állapotban mint primer vagy szekunder levegő a tüzelésnél értékesíthető. Az (m) víz-, illetve gőztér alkalmazásával a fütőfelületet, a teljesítményt, a hatásfokot 45 növeljük és a felfütés idejét csökkentjük. A fölül meggyújtott tüzelőanyag az (a) tűzaknában lefelé fokozatosan leég, miközben csak a huzatot vagy a szekunder levegőbevezetést kell a szükséghez képest szabályoznunk. A 50 tüzelőanyag leégése után a hamut az (r) rostélyról az alsó ajtón át lehúzzuk és ezt követőleg az (a) tűzaknát friss tüzelőanyaggal megtölthetj ük. Olyan központi fűtéseknél, ahol a fűtés csak 55 6—12 óra hosszat tart, a legcélszerűbbnek bizonyult az előzőkben leírt felülről való begyújtás. Kísérletek igazolták, hogy szén, brikett, lignit, tőzeg és ezek keverékei a rostélyon cca 1 m magas rétegben is feltölthetők és felülről let'elé füstmentesen eltüzelhetek. Az 60 ilymódon begyújtott réteg, anélkül, hogy piszkáló vassal egyszer is érintenek, minden külső beavatkozás nélkül, felülről lefelé 6—12 óra alatt leég. A kívánt égési tempót kizárólag a huzat szabályozása által érjük el. Ezt a sza- 65 kaszos tüzelési eljárást ott alkalmazzuk előnyösen, ahol megszakított, pl. nappali üzem van. Ha folytonos üzemet akarunk tartani, akkor a szénréteg leégése (6—12 óra) után a tüzet a 70 salaktól és hamutól megtisztítjuk és felülről tovább adagolunk, azonban olymódon, hogy a rostélyfelületnek csak egy részét borítjuk friss tüzelőanyaggal. A forró (a) tűzaknában a tüzelőanyag azonnal meggyullad és a gázok 75 füstmentesen távoznak. Az előtüzelőberendezés a (k) kazán elé iktatható, pl. kerekeken, hengereken a (k) kazán elé gördíthető és azzal összekapcsolható, vagy a 3., 4. ábrákon látható módon, a kazán- 80 homloklap eltávolítása után, a (k) kazánnal egybeépíthető. A 3., 4. ábrákon feltüntetett második megoldás az elsőtől abban tér el, hogy a (c) csonk elmarad, az (e) gázelégési térnek csak a 85 (b) boltozata van tűzálló anyaggal, pl. samottal bélelve és az (a) tűzaknát a (k) kazán (t) tüzterétől a tűzálló anyagból való (tp) tűzpart választja el. Az (s2) szekunderlégbevezetés a (tp) tűzparton áthatoló lég- 90 csatornákon keresztül történik. A fűtőtestek pl. az (m) víz-, illetve gőzterek, vagy csövek ennél a megoldási alaknál az (a) tűzaknát három oldalról, az (e) gázelégetési teret négy oldalról és a (b) boltozatot fölülről hatá- 95 rolják. A tűzálló anyagból, pl. samottból való (tp) tűzpart és a (b) boltozat a lángtól átmelegednek és sugárzó hatásukkal jó égési folyamatot biztosítanak. 100 Az előtüzelőberendezés íűzaknáját és gázelégési terét részben határoló sugárzó samottfelül etek és hőátadó fűtőtestek kombinációja viszonylag csekély helyszükséglet mellett szeneknek, briketteknek, ligniteknek és tőzegnek 105 igen jó hatásfokú füst- és kátránymentes elégetését biztosítja. A találmány szerinti előtüzelőberendezés nemcsak kokszra szerkesztett, hanem általában oly kazánok előtt használható, melyeknek ros- no télyfelülete, tűztere bármely okból a fent említett tüzelőanyagok gazdaságos füst- és kátránymentes elégetésére nem alkalmas. A találmány legnagyobb jelentősége, hogy ezen egyszerű, kevés helyet és kezelést igénylő 115 berendezés jó hatásfok és füstmentes tüzelés mellett, olcsóbb tüzelőanyagok használatát teszi lehetővé.