106665. lajstromszámú szabadalom • Előtüzelő berendezés melegvíz vagy gőzkazánokhoz
Megjelent 1933. évi jiilixis hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106665. SZÁM. — Ve/Sí; OSZTÁLY. Előtüzelő berendezés melegvíz- vagy gőzkazánokhoz. Erdős Vilmos József gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi március hó 5-ike. Központi fűtéseknél főleg öntöttvas tagokból vagy kovácsoltvas lemezekből álló, kokszra szerkesztett kazánok vannak használatban. Ezeknek a kazánoknak nagy része még abból 5 az időből való, mikor a koksz kalóriája olcsóbb volt, mint a széné. A kokszra szerkesztett, főleg öntöttvas tagokból álló kazánokat azért is kedvelték, mert azok helyszükséglete kicsiny. A világháború befejeztével azonban a koksz 10 több országban a szénhez képest viszonylag megdrágult, miért is a, jóval olcsóbb széntüzelés problémájával kezdtek behatóan foglalkozni. A meglévő, koszkra szerkesztett öntöttvas 15 kazánokban, (amilyenek pl. a Strebel, Catena, National, Körting stb. rendszerek), megkísérelték közvetlenül darabos szénnel és brikettel tüzelni, úgy hogy ezen tüzelőanyagokat a kazánokba betöltötték, vagy azoknak rosté-20 lyaira vékony rétegben adagolták. Ezzel a módszerrel azonban a legtöbb esetben sem a technika mai állása szerint megkövetelhető gazdaságosságot, sem a városokban előírt füstmentességet nem tudták elérni, mert a koksz 25 elégetésére szerkesztett kazánok általában gázdús'és hosszú lángú szenek eltüzelésére nem alkalmasak. A gázok, tűztér hiányában, nagyrészt nem jól égtek el, hanem ezen kazánoknak vízzel hűtött huzataiban nagyi mennyiségű 30 kátrány, korom és pernye rakódott le rövid idő alatt, a gázok pedig sűrű, kormozó; füst alakjában távoztak. A találmány előtüzelőberendezés! melegvízvagy gőzkazánokhoz, főleg kokszra szerkesztett 35 melegvíz- vagy gőzkazánokhoz, melynek az a lényege, hogy a tüzterét vízzel' vagy részben levegővel telt fűtőtestek, pl. kettős köpeny vagy csövek határolják. Azáltal, hogy az előtüzelő berendezés tüzterét, azaz tűzaknáját és a gázelégetési terét 40 aktív fütőfelülettel vesszük körül, a besugárzási veszteségek csökkentése mellett az' eredeti kazán fütőfelületét és ennek folyományaképpen az eredeti kazán fűtési teljesítményét és hatásfokát^ növeljük. Az előtüzelöberende- 45 zésbe belevitt fütőfelület ugyanis közvetlenül sugárzott, tehát a leghatályosabb fütőfelület, míg az átalakítandó kazán részben ökonomizer (tápvizelőmelegítő) í szerepét tölti be. Kísérletek igazolták, hogy az eredeti, elő- 50 tüzelésnélküli kazánból valamely szénfajta használata és meghatározott terhelés mellett pl. 380 C°-on, ímíg a találmány szerinti előtüzelő berendezés alkalmazása esetén, azonos viszonyok mellett 150 C°-al távoztak a gázok 55 és ezenkívül a kazán teljesítménye is lényegesen (kb. 25—30%-al) javult. A mellékelt rajz a találmány két példaképpen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az első megoldási alak függélyes 60 hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett vízszintes metszet és részben fölülnézet. A 3. ábra a második megoldási alak függélyes hosszmetszete. A 55 4. ábra a 3. ábra C—D vonala mentén vett függélyes keresztmetszet. Az l.,i2. ábrákat ismertetve, .a. (k) melegvíz- vagy gőzkazán elé iktatott előtüzelőberendezés az (a) tüzaknából áll, melybe a tüzelő- 70 anyagot fölülről tölt jük - be és célszerűen fö'lül gyujtjuk meg. Ez esetben az égés a huzattal ellenkező irányban, fölülről lefelé terjed. A lepárlás és elgázosítás következtében fejlődő1 , elégetlen gázok felfelé, a tüzzónán kénytelenek 75 keresztülhatolni és részben még a tüzzónában a (p) nyilakkal jelölt primer levegővel, rész-
