106658. lajstromszámú szabadalom • Üreges betéttestes vasbetonfödém
Megjelent 1933. évi jiilixis hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI jKBn| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106658. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges betéttestes vasbetonfödém. Navratil László abs. építész Budapest. Pótszabadalom a 102771. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi november hó 25-ike. A találmány a 102771. sz. törzsszabadalomban védett, üreges, betéttestes vasbetonfödém továbbfejlesztett, foganatosítási alakjaira vonatkozik. Az egyik foganato-5 sítási alak az, hogy a födém üreges betéttestjei köz hagyásával vannak egymás mellé helyezve, mely köz, illetve közök, előnyösen, ékalakúak és alól zártak. E közök cementtel vagy betonnal vannak ki-10 töltve, amely az üreges betéttestek között megkeményedve a födémet szilárdító ékeket képez. Egy további foganatosítási alak szerint a födém vasbetontartóinak, az inflexiós pontoktól a támaszokig, szé-15 les talplemeze van, amely a tartónak ezeken a helyeken, az itt ható negatív nyomatékoknak megfelelő, statikailag helyes, fordított T-alakú keresztmetszetet ad. — Egy további foganatosítási alak sze-20 i'int a vasbetontartóknak, a támaszok között, végig, azaz egész hosszukban ily talplemezük van. — Végül a találmány szerint a tartókhoz csatlakozó, üreges betéttestek, e helyeken, a tartókhoz csatla-25 kozó hosszoldalfaluknak alsó felében, a megnövelt profilnak megfelelően, visszaugróan vannak kiképezve. A rajz a találmány néhány foganatosítási alakját példaképen mutatja, a tartók, 30 illetve az üreges betéttestek hosszirányára merőleges, függélyes metszetekben; az 1. ós 7. ábra a födémnek a tartók inflexiós pontjai között való kiképzését, a tartók között, egymás mellett elrendezett 35 két, illetve három üreges betéttesttel mutatja; a. 2. és 8. ábra a födémnek a tartók inflexiós pontjai és a támaszok között való kiképzését, ugyancsak a tartók között, egymás mellett elrendezett két, illetve há- 40 rom üreges betéttesttel mutatja; a 3., 4. és 6. ábrák a födém üreges betéttesteit mutatják, az előbbi ábrákénál valamivel nagyobb léptékben; az 5. ábra a tartó alsó oldala számára való 45 burkolólemezt mutat: végül a 9. ábra a födém egy befogott tartója egyik végének függőleges hosszmetszetét mutatja. Amint az 1—4. és 7—8. ábrákból lát- 50 ható, a találmány szerint, a törzsszabadalomnak megfelelően, egymás mellett elrendezett, üreges (2a, 2b, 2c), illetve (2A. 2B, 2C) betéttestek között, előnyösen az alul zárt és felül nyitott, ékalakú vagy 55 lapos (10) közök, hézagok vannak meghagyva, amelyeket a födém készítésénél cementtel vagy betonnal töltünk ki, amely megkeményedése után. a boltozatzáró kövek módjára, az üreges betéttestekből álló 60 boltozatot megerősítő ékeket képez. Ezeket a (10) közöket pl. azáltal képezhetjük, hogy olyan üreges betéttesteket rendezünk el egymás mellett, amelyeknek egymáshoz csatlakozó hosszoldalfelületei, egy- 65 máshoz képest, ellentétesen lejtősek (1—4. ábrák) vagy pedig, hogy olyan üreges betéttesíeket rendezünk el egymásmellett, amelyeknek az egymáshoz csatlakozó, egyik vagy mindkét hosszoldalfelületük 70 alsó szélén az üreges betéttesteket egymástól távoltartó, keskeny (3a) hosszbordája van (6., 7. és 8. ábrák). Mindkét esetben a szomszédos, üreges betéttestek ezáltal csakis az alsó hosszélükkel csatla- 75 koznak egymáshoz (1—4. és 7., 8. ábrák) és így közöttük az alul zárt (10) köz marad meg, amely az első esetben ékalakúan