106658. lajstromszámú szabadalom • Üreges betéttestes vasbetonfödém

Megjelent 1933. évi jiilixis hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI jKBn| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106658. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Üreges betéttestes vasbetonfödém. Navratil László abs. építész Budapest. Pótszabadalom a 102771. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi november hó 25-ike. A találmány a 102771. sz. törzsszabada­lomban védett, üreges, betéttestes vasbe­tonfödém továbbfejlesztett, foganatosítási alakjaira vonatkozik. Az egyik foganato-5 sítási alak az, hogy a födém üreges betét­testjei köz hagyásával vannak egymás mellé helyezve, mely köz, illetve közök, előnyösen, ékalakúak és alól zártak. E kö­zök cementtel vagy betonnal vannak ki-10 töltve, amely az üreges betéttestek között megkeményedve a födémet szilárdító éke­ket képez. Egy további foganatosítási alak szerint a födém vasbetontartóinak, az inflexiós pontoktól a támaszokig, szé-15 les talplemeze van, amely a tartónak eze­ken a helyeken, az itt ható negatív nyo­matékoknak megfelelő, statikailag helyes, fordított T-alakú keresztmetszetet ad. — Egy további foganatosítási alak sze-20 i'int a vasbetontartóknak, a támaszok kö­zött, végig, azaz egész hosszukban ily talplemezük van. — Végül a találmány szerint a tartókhoz csatlakozó, üreges be­téttestek, e helyeken, a tartókhoz csatla-25 kozó hosszoldalfaluknak alsó felében, a megnövelt profilnak megfelelően, vissza­ugróan vannak kiképezve. A rajz a találmány néhány foganatosí­tási alakját példaképen mutatja, a tartók, 30 illetve az üreges betéttestek hosszirányára merőleges, függélyes metszetekben; az 1. ós 7. ábra a födémnek a tartók in­flexiós pontjai között való kiképzését, a tartók között, egymás mellett elrendezett 35 két, illetve három üreges betéttesttel mu­tatja; a. 2. és 8. ábra a födémnek a tartók in­flexiós pontjai és a támaszok között való kiképzését, ugyancsak a tartók között, egymás mellett elrendezett két, illetve há- 40 rom üreges betéttesttel mutatja; a 3., 4. és 6. ábrák a födém üreges betét­testeit mutatják, az előbbi ábrákénál vala­mivel nagyobb léptékben; az 5. ábra a tartó alsó oldala számára való 45 burkolólemezt mutat: végül a 9. ábra a födém egy befogott tartója egyik végének függőleges hosszmetszetét mutatja. Amint az 1—4. és 7—8. ábrákból lát- 50 ható, a találmány szerint, a törzsszabada­lomnak megfelelően, egymás mellett el­rendezett, üreges (2a, 2b, 2c), illetve (2A. 2B, 2C) betéttestek között, előnyösen az alul zárt és felül nyitott, ékalakú vagy 55 lapos (10) közök, hézagok vannak meg­hagyva, amelyeket a födém készítésénél cementtel vagy betonnal töltünk ki, amely megkeményedése után. a boltozatzáró kö­vek módjára, az üreges betéttestekből álló 60 boltozatot megerősítő ékeket képez. Ezeket a (10) közöket pl. azáltal képezhetjük, hogy olyan üreges betéttesteket rendezünk el egymás mellett, amelyeknek egymás­hoz csatlakozó hosszoldalfelületei, egy- 65 máshoz képest, ellentétesen lejtősek (1—4. ábrák) vagy pedig, hogy olyan üreges betéttesíeket rendezünk el egymásmellett, amelyeknek az egymáshoz csatlakozó, egyik vagy mindkét hosszoldalfelületük 70 alsó szélén az üreges betéttesteket egy­mástól távoltartó, keskeny (3a) hosszbor­dája van (6., 7. és 8. ábrák). Mindkét eset­ben a szomszédos, üreges betéttestek ez­által csakis az alsó hosszélükkel csatla- 75 koznak egymáshoz (1—4. és 7., 8. ábrák) és így közöttük az alul zárt (10) köz ma­rad meg, amely az első esetben ékalakúan

Next

/
Oldalképek
Tartalom