106637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonómasszák előállítására

Megjelent 1933. évi .július hó 125-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106637. SZÁM. — IVh/1. (VI1 g.) OSZTÁLY. Eljárás bevonómasszák előállítására. Thielmann Adél mag-ánzó Hilden (Németország), mint Dipl. Ing-. Tichy Gustav és Dr. phil. Klas Heinrich düsseldorfi lakosok jogutódja. A bejelentés napja 1932. évi jannár hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi február hó 18-ika. Csővezetékeknek és kábeleknek különö­sen a földben fellépő roncsoló befolyások elleni védelmére tudvalevőleg kátrány-, kőszénkátrányszurok-, aszfalt- és kőolaj-5 bitumenbevoratokat alkalmaznak. Ezek­nek az anyagoknak azon jelentős hátrá­nyaik vannak. A csővezetékek ós kábelek védelmére szükséges képlékenység és duk­tilitás, körzete e bitumenes bevonómasz-10 száknál aránylag szíík hőmérsékleti hatá­rok között van. Ezért aszfaltoknál és bi­tumeneknek bevonómasszaként való alkal­mazásánál az említett bevonó anyagokat kénytelenek vagyunk úgy megválasztani, 15 hogy lágyulási pontjuk annak a közepes .évi hőmérsékletnek feleljen meg, amely­nél a védendő csővezetékeket vagy kábe­leket lefektetjük. Ezzel azonban az em­lített hátrány még nem kerülhető el. 20 Ha alacsony lágyulási pontú bitumene­ket alkalmazunk, akkor ezek a nyári hő­mérsékleten megolvadhatnak és lecsepeg­nek. Magasabb lágyulási pontú bitumenek viszont alacsonyabb hőmérsékleteken, tehát 25 pl- hideg napokon igen ridegek és ütés­sel, valamint lökéssel szemben nagyon érzékenyek. Ezért a szükséges képlékeny­ség és duktilitás hőmérsékleti körzetének bizonyos mértékű kibővítésére mész, kő-30 por, aszbeszt és hasonló, nagy felületű szilárd anyagok hozzáadását ajánlották. A fogyasztókörök részéről azt a köve­telményt állították fel, hogy a bevonó­massza az egyidejű duktilitás és képlé-35 kenység aránylag nagy körzete mellett még kaucsukszerű tulajdonságokat is mu­tasson. E célra kaucsuknak valamilyen alakban a bitumenbe való bevitelét kísé­relték meg, pl. oly módon, hogy nyers kaucsukot megolvasztottak és ily állapot- 40 ban kevertek a bitumenhez. Azonban azt találták, hogy a bitumennek a kaucsuk­kal való egyenletes elkeverése gyakran nem volt elérhető, de még ha az, elkeverés sikerült is, a, termék tulajdonságai nem 45 felelltek meg" a kívánalmaknak. Terjedeilmes kíséreltek alapján ezt az feladatot a találmány értelmében úgy oldottuk meg, hogy vulkanizált lágy kaucsukból indultunk, ki. Ezt a kaucsokot 50 a, bitumennel a találmány értelmében úgy egyesítjük, hogy az eredetileg már vulkanizált lágy kaucsukot olvadási pontja fölé történő hevítéssel depolimeri­záljuk és a megömlesztett bitumennel ösz­sziekeverjük. Azt találtuk, hogy ily mó­don egyszerű elkeveréssel teljesen homo­gén keveréket kapunk, melynél az egy­idejű duktilitás és képlékenység hőmér­sékleti körzete a legtágabb határok kö­zött van és emellett a kivánt kaucsuk­szerű tulajdonságai is vannak. A tiszta bitumennel, valamint a töltőanyagokkal nemesített bitumennel ellentétben ez, a' massza már megömlesztett állapotban is 65 lökés- és rezgésszerű mechanikai igénybe­vételekkel sziemben rendkívüli mértékben ellenálló. Az ütésszerű igénybevételeknél egyébként könnyen fellépő repedéseket biztosan elkerüljük, ami a szándékolt ?o kaucsukszerű tulajdonság elérésének a bizonyítéka. Ha, a keverék előállításánál már töltő­anyagokkal kevert bitumenből indulunk 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom