106632. lajstromszámú szabadalom • Segédkészülék automatákhoz
Megjelent 1933. évi .július hó 125-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106633. SZÁM. — Vll/b. OSZTÁLY. Segédkészülék automatákhoz. Róna Tibor mérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi április hó 14-ike. Ismeretes, hogy ércpénzzel működtetett antomataknáii a közönség értéktelen vagy régi fémérmék bedobásával károsítja meg az automatatulajdonosokat. Nemcsak régi 5 nikkelpénzt, háborús vaspénzt, továbbá kisebb értékű külföldi érmét dobnak be, hanem előfordult az. is, hogy a fémérme méreteivel egyező vasdarabokat is találtak az automatákban. Az így okozott kár 10 nemcsak megrongálja a készüléket, hanem 20—25%-os anyagi károsodást is jelent. A jelenség főleg a 20 filléres érmével működtetett készülékeknél észlelhető. Mint ismeretes, ilyenek az automatabüffék, te-15 lefonok és egyéb készülékek. A találmány célja megakadályozni, hogy értéktelen érmével működtetni lehessen az automatákat. A találmány kidolgozásához az auto-20 nullákban talált fémérmék gondos vizsgálata, valamint egy gyakorlati tapasztalat vezetett. Nevezetesen az, hogy egy mágnessarok vonzásával szemben minden fajtájú pénzérme másképpen viselkedik. 25 E szempontból nézve az érméket két főcsoportba oszthatjuk. Az egyik csoportba azok az érmék tartoznak, melyeket a mágnes vonz (ilyen a nikkeilötvözetű- éis vasérmék), míg a másik csoportba azon ér-30 mék tartoznak, melyeket a mágnessarok! nem vonz. A mellékelt rajz. a készülék péildaképpeni foganatosítási alakját tünteti fel és pedig: Az 35 1. ábra a készülék vázlatát, a 2. ábra az érmelevezető csatornát felülnézetben, a 3. ábra az érme felfogó szervet metszetben, a 40 4. ábra az éremtovábbítót. A készülék működése a következő: Az automata homlokfalán (1) levő nyíláson (2) át bedobjuk a fémérmét (3), amely azon keresztülnyomva bejut a gépbe. Hogy a fémérme esési sebességét 45 csökkentsük, a gép belsejében egy tartóra (4) erősített rugólemezt (5) helyezünk el, mely súrlódásával megakadályozzuk azt, hogy az érmét nagy kezdősebességgel dobhassuk be. Az érme egy lejtős kiképzésű 50 lyukakkal (11) ellátott vezetősínre jut, melyen lecsúszva a (9) vezető és (12) csövön át jut a gép működtető szerveihez. Ügy a pénzbedobó nyílás (2), mint a vezetősín (6) vízszintes elhelyezésű, amire az 55 alább ismertetendő oknál fogva van szükség. A (6) érmevezető sín (11) nyílásai alatt egy mágnes (8) van elhelyezve úgy, hogy annak sarkai a (11) nyílások alatt van- 60 nak. A vezetősín (6) nem mágnesezhető anyagból készül, pl. sárga-, vagy vörösrézből. Ha vas-, vagy nikkelpénzt dobunk az automatába, az a (11) nyílásoknál a (8) 65 mágneshúzó hatására állva marad, míg nem mágnesezhető anyagú érmek a sínen; lecsúszva belejutnak a (10) osztályozóba. A (10) osztályozó (13) nyílása kaliberszerüen oly módon van elkészítve, hogy 70 azon pl. 20 filléresnél kisebb érmék átesnek (ilyen érmék a 1, 2, 10 filléres pénzdarabok, valamint a román, osztrák és a többi államok váltó-pénzegységei). Vegyük pl. azt, hogy egy jó huszfillé- 75 rest dobunk be a gépbe. Az érme, miután a (13) nyílásnál nagyobb, azon fennakad. Most az (1) falból kiálló gomb segítségével megbillentjük a (10) osztályozót úgy, hogy az érme a (12) csövön át a gépbe 80