106632. lajstromszámú szabadalom • Segédkészülék automatákhoz

Megjelent 1933. évi .július hó 125-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106633. SZÁM. — Vll/b. OSZTÁLY. Segédkészülék automatákhoz. Róna Tibor mérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi április hó 14-ike. Ismeretes, hogy ércpénzzel működtetett antomataknáii a közönség értéktelen vagy régi fémérmék bedobásával károsítja meg az automatatulajdonosokat. Nemcsak régi 5 nikkelpénzt, háborús vaspénzt, továbbá kisebb értékű külföldi érmét dobnak be, hanem előfordult az. is, hogy a fémérme méreteivel egyező vasdarabokat is talál­tak az automatákban. Az így okozott kár 10 nemcsak megrongálja a készüléket, hanem 20—25%-os anyagi károsodást is jelent. A jelenség főleg a 20 filléres érmével mű­ködtetett készülékeknél észlelhető. Mint ismeretes, ilyenek az automatabüffék, te-15 lefonok és egyéb készülékek. A találmány célja megakadályozni, hogy értéktelen érmével működtetni le­hessen az automatákat. A találmány kidolgozásához az auto-20 nullákban talált fémérmék gondos vizs­gálata, valamint egy gyakorlati tapaszta­lat vezetett. Nevezetesen az, hogy egy mágnessarok vonzásával szemben minden fajtájú pénzérme másképpen viselkedik. 25 E szempontból nézve az érméket két fő­csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportba azok az érmék tartoznak, melyeket a mág­nes vonz (ilyen a nikkeilötvözetű- éis vas­érmék), míg a másik csoportba azon ér-30 mék tartoznak, melyeket a mágnessarok! nem vonz. A mellékelt rajz. a készülék péildakép­peni foganatosítási alakját tünteti fel és pedig: Az 35 1. ábra a készülék vázlatát, a 2. ábra az érmelevezető csatornát felül­nézetben, a 3. ábra az érme felfogó szervet metszet­ben, a 40 4. ábra az éremtovábbítót. A készülék működése a következő: Az automata homlokfalán (1) levő nyí­láson (2) át bedobjuk a fémérmét (3), amely azon keresztülnyomva bejut a gépbe. Hogy a fémérme esési sebességét 45 csökkentsük, a gép belsejében egy tartóra (4) erősített rugólemezt (5) helyezünk el, mely súrlódásával megakadályozzuk azt, hogy az érmét nagy kezdősebességgel dob­hassuk be. Az érme egy lejtős kiképzésű 50 lyukakkal (11) ellátott vezetősínre jut, melyen lecsúszva a (9) vezető és (12) csö­vön át jut a gép működtető szerveihez. Ügy a pénzbedobó nyílás (2), mint a ve­zetősín (6) vízszintes elhelyezésű, amire az 55 alább ismertetendő oknál fogva van szük­ség. A (6) érmevezető sín (11) nyílásai alatt egy mágnes (8) van elhelyezve úgy, hogy annak sarkai a (11) nyílások alatt van- 60 nak. A vezetősín (6) nem mágnesezhető anyagból készül, pl. sárga-, vagy vörös­rézből. Ha vas-, vagy nikkelpénzt dobunk az automatába, az a (11) nyílásoknál a (8) 65 mágneshúzó hatására állva marad, míg nem mágnesezhető anyagú érmek a sínen; lecsúszva belejutnak a (10) osztályozóba. A (10) osztályozó (13) nyílása kaliber­szerüen oly módon van elkészítve, hogy 70 azon pl. 20 filléresnél kisebb érmék átes­nek (ilyen érmék a 1, 2, 10 filléres pénz­darabok, valamint a román, osztrák és a többi államok váltó-pénzegységei). Vegyük pl. azt, hogy egy jó huszfillé- 75 rest dobunk be a gépbe. Az érme, miután a (13) nyílásnál nagyobb, azon fennakad. Most az (1) falból kiálló gomb segítségé­vel megbillentjük a (10) osztályozót úgy, hogy az érme a (12) csövön át a gépbe 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom