106631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkalikus, illetve szappanszerű anyagokat tartalmazó kőolajpárlási maradékok feldolgozására

Megjelent 1933. évi .jú lius hó 12 5-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106631. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás alkalikus illetve szappanszerű anyagokat tartalmazó kőolajpárlási maradékok feldolgozására. •Naamlooze Vennootschap de Bataafsche Petroleum Maatschappij cég Haagr. A bejelentés napja 1932. évi .január hó 12-ike. A találmány azoknak a nafténszappan­tartalmn maradékoknak feldolgozására vonatkozik, amelyek kőolajak desztillálá­sánál, szóda vagy hasonló alkalikus és 5 nafténsavakat lekötő anyagok jelenlété­ben keletkeznek. A találmány főcélja ezeknek a rendszerint kis értékű maradé­koknak olyan aszfalttá való feldolgozása, mely a rendes aszfaltok módjára használ-10 ható útépítési és egyéb célokra. Vannak olyan nyersolajok, melyek, noha nem is sorozhatok a paraffinos ola­jok közé, mégis túl kevés aszfaltos alkat­részt tartalmaznak ahhoz, hogy gazdasá-15 gosan lehessen belőlük aszfaltot készí­teni. Ha az ilyen nyersolaj még aránylag sok nafténsavat is tartalmaz, akkor rend­szerint a könnyebb frakciók ledesztillá­lása után, de a kenőolajok ledesztillálása 20 előtt nátronlúgot vagy hasonló alkalikus anyagot kell a desztillálandó anyagba bskeverni. Ha ezután a kenőolajokat le­desztilláljuk, olyan maradékot, ú. n. szóda-aszfaltot kapunk, melynek igen 25 sok rossz sajátsága van. Ez az anyag tetemes nafténszappantartalma folytán egyrészt nagyon viszkózus és másrészt nem homogén, úgy hogy nehezen kezel­hető. Ha ezeket a nagyon viszkózus anya-30 gokat felhígítjuk, hogy könnyebben ke­zelhetők legyenek, a kolloidális naftén­szappanok egy része nem oldódik és a tartályokat elkeni. Ha pedig az ilyen ma­radékokhoz a gyártás, szállítás vagy tá-85 rolás közben víz jut, rögtön emulgálód­nak s ezáltal rendkívüli kellemetlensége­ket idéznek elő. A szappanos desztillálási maradékok okozta hátrányokat szüntetjük meg a ta­lálmány szerinti eljárással. 40 Emnek az eljárásnak lényege, hogy a nafténszappantartalmú desztillálási ma­radékot a nafténszappanok felbontására elégséges mennyiségű savval keverjük s az anyagot ezután magasabb, célszerűen 45 250—300° közti hőmérséken oxidálógáz­zal, pl. levegővel addig fúvatjuk, amíg a kívánt minőségű aszfalthoz jutunk. A következőkiben kenőolajnak és asz­faltnak aszfaltos román nyersolajból 50 való, találmány szerinti előállítását, is­mertetjük. /A nyersolajból előbb közön­séges nyomáson a benzint, kerozint és gázolajat ledesztilláljuk s ezután a pár­lási maradékhoz — melyet Romániában 55 pakurának neveznek — a szerves savtar­talomnak megfelelő mennyiségű nátron­lúgigal keverünk. Ezt az anyagot ezután 'célszerűen nagy vákuummal dolgozó — desztilláló-berendezésben desztilláljuk. A 60 desztillálásnál egyrészt közömbös kenő­olajpárlatot, másrészt sok nafténszap­pant tartalmazó maradékot kapunk. Ezt a maradékot már most savval, pl. kén­savval vagy sósavval, vagy esetleg olaj- 65 raffinálási hulladéksavval lehetőleg pon­tosan közömbösítjük, úgy hogy a szappa­nok összes szerves savtartalma felszaba­duljon s az adagolt sav nátriumsója ke­letkezzék. Ha nem adagolunk elég savat. 70 akkor az el nem bontott szappanok to­vábbra is túlságosan viszkózussá és egyenlőtlenné teszik az anyagot, ha vi­szont túlságosan sok savat adagoltunk, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom