106626. lajstromszámú szabadalom • Rostélyfeltét

. Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106636. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Rostélyleltét. Hoffmann Miklós oki. gépészmérnök és Frank Andor ttizelőteeimikus Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 7-ike. A találmány tüzelőrostélyokhoz, külö>nösen fűtőkáilyharostélyokhoz, való segédszerkezet, mely bármilyen síkrostéijia a rostély átalakítása nélkül ráhelyezhető és 5 a rostély teljesítőképességét jelentékenyen; fokozza, így különösen silányabb tüzelőanyagnak jobb hatásfokkal való elégetését teszi lehetővé. Az új segédszerkezet oly rostélyfeltét, mely a rostélyíelületet 10 a tüzelőtér káros csökkentése nélkül növeli és emellett szekunder levegőt vezet a tüzelőanyaghoz. A találmány lényege a, rostélynak az adagolási hellyel ellentétes végére illesztett, ferde síkokban elhelye-15 zett rostélypálcákból álló test, melynek mentén a tüzelőanyag a rostély végén feltorlódik. A rostélyfeltét alkalmazása fcilytán a tulajdonképpeni rostélyon levő tüzelőanyagban űr keletkezik, melyet a 20 rostélyfeltét kitölt és melybe és in-' nen a tüzelő anyagrétegbe a rostélyfeltét pálcáin keresztül szekunder levegő lép. A rostélyfeltét rostéilypálcái a rostélyfeltét síkjához képest ferde elren-25 dezésűek, ami által a tüzelőanyag nem hatolhat a rostélyfeltét pálcái közé és a szekunder levegő bevezetésére való hézagokat nem tömheti el. A mellékelt rajz a találmány szerinti 30 rostélyfeltét példaképpeni foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a rostélyfeltét elölnézete és résziben a 2. ábra 1—1 vonala mentén vett metszete, a 35 2. ábra a feltét felülnézete, a 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonala mentén vett függőleges metszet, a 4. ábra a ferde rostélyfelületen át vett függőleges metszet, az 5. ábra a 3. ábra 5—5 vonala mentén vett 40 részleges metszet, a 6. ábra a rostélyfeltétnek a rostélyon való elrendezését vázlatosan mutatja. A találmány szerinti rostélyfeltét célszerűen öntés útján készült, ékszerűen, 45 összefutó ferde felületekből álló (a) test, melyet a (b) rostélynak az adagolás helyétől elfordított végére illesztünk (6. ábra). Az (a) test a ferde (1) gerincből, az, alul 50 nyitott szögalakú (2) vázból és az ezek között fekvő (3) rostélypálcákból áll, melyek előnyösen lefelé hajlanak (1. és 4. ábra). Az (1) gerincnek alul a (4) toldata van (4. és 5. ábra), melyben az ívalakú (6) kivá- 55 gást képezzük ki. Az e kivágásba illesztett anyás csavar útján az egész, feltétet egyetlen csavarral erősíthetjük a (b) rostéi yhoz. Mint a rajzból látható, az (1, 2) vázból 60 és a (3) rostélypálcákból álló ékalakú test a (b) rostély végén a tüzielőanyag számára torlaszt alkot. A tüzelőanyag az (a) test ferde oldalfalain felhalmozódik és a (3) pálcák között levő (7) hézagokon 65 keresztül a tüzelőanyagba szekunder levegő lép, mely az elégetést tökéletesebbé teszi úgy, hogy a közönséges kályharostélyokon, melyek nagy fűtőértékű szenek elégetésére szántak, silányabb minőségű 70 szeneket is jó hatásfokkal lehet elégetni. Emellett a (3) pálcák ferde helyzete folytán a felhalmozódó tüzelőanyag nem léphet a (7) hézagokba és azokat nem tömheti el úgy, hogy a szekunder levegő mindig 75