106623. lajstromszámú szabadalom • Vascsapágy vörösöntvénybéléssel

. Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^ffl® SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106623. SZÁM. — Ve/1, OSZTÁLY. Vascsapágy vörösöntvénybéléssel. Eisen- und Stahlwerk Walter Peymgrhaus cég Egfg-e. A bejelentés napja 1931. évi november hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi október hó 9-ike. Már javasolták vörösöntvényből való csapágycsészéknek vasköpennyel való kö­rülvételét, vagy vascsapágyaknak vörös­öntvény-béléssel való ellátását. A java-5 solt csapágyaknál a fuitófelüiletet alkotó fém- ós a merevítőköpeny közötti össze­köttetést rendesen többé-kevésbé vastag felületi rétegeknek összeömlesztésével lé^ lesítették. Még ha ez az összehegedés csu-10 pán az érintkező felületek, tehát lehelet­vékony rétegek között ment végbe, ami­kor is a két fém éles vonalakban, tehát közbenső átmeneiti réteg nélkül érintke­zik, a későbbi szétválasztás csupán a 15 könnyebben olvadó fém kiolvasztásával veit lehetséges, miközben mindig anyag­veszteségek léptek fel. Ezzel a hegesztési eljárással még az a hátrány is jár, hogy a könnyebben olvadó anyag, pl. a vörös-20 öntvény mindig túlságosan felhevül, te­hát rideggé válik úgy, hogy összetétele megváltozik és mechanikai tulajdonságai romlanak. Az értékes bélésfém ezeknél a ráhegesztési eljárásoknál úgyszólván tel-25 jesen elég, hordozó fémként tehát érték­telen lesz és később csupán értékes adalé­kokkal való felfrissítéssel válik újból használhatóvá. Első sorban azonban az ilyen ráhegesztési eljárással készült csap-30 ágycsészének alkalmazási lehetősége ott korlátolt, ahol a csap hordfelületének közvetlenül a vörösöntvény-bélésen keli futnia, tehát lágyfém-réteg közbeiktatása nélkül, mert a túlhevített és részben el-35 égett vörösöntvény nem hordképes és ki­töredezik. Ezeket a hátrányokat a találmány úgy küszöböli ki, hogy a kötés csupán össze­húzódással és zsugorodással, tehát mecha-40 nikai eszközökkel létesül a felületeket ösz­szekötő ömledő folyadék alkalmazása nél­kül. Ezt a kötést azzal érjük el, hogy a vö­rösöntvény-bélést, folyékony állapotban, a hidegen beépített vascsészére öntjük rá, 45 hogy a vörösöntvény-bélés összehúzó­dása ós zsugorodása annyival nagyobb a vascsésze zsugorodásánál, hogy a bélés még forrónfutó csapágynál sem válhat le a csészéről. 50 A kötés bensősége tehát nem csupán az egyik csésze dudorainak és léceinek a má­sik csészébe és csésze körüli fogódzásán, hanem a nyersen öntött felületek számos, kölcsönös egyenlőtlenségén is alapul, még 55 pedig azoknak az anyagfeszültségeknek következtében, melyek a folyékony vörös­öntvény-csészének az acélcsésze zsugoro­dásánál nagyobb összehúzódásából és zsu­gorodásából kiadódnak. 60 A mindvégig benső és mindenütt egy­forma összezsugorodásnak feltótele a kö­tési felületeknek idegen testektől (oxidok­tól, gázokitól stb.) való mentessége. Ez okból a zsugorítást ixgy végezzük, hogy 65 az acélköpenyt előzőleg ón-, ólom-, alumí­nium- vagy nikkel réteggel vonjuk be és folyékony vörösöntvényt úgy vezetjük be, hogy alulról felfelé szállva, nagy töltési sebességgel közeledik az acélköpeny kötő- 70 felületéhez. Emellett a hirtelen és gyorsi beöntésnek döntő fontossága van az ösz­szezsugorodás egyenletességére. Ily mó­don a zsugorodási felületen oxidok vagy hólyagok nem képződnek, illetve nem 75 maradnak meg, hanem a hirtelen felszálló vörösöntvény magával ragadja őket. A vasúti üzemben a minden oldalról jövő lökésekre, valamint a kocsiteher, va­lamint a csapsurlódás felhengerlő és tor- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom