106620. lajstromszámú szabadalom • Koksszal és fürészporral fűthető kályha

. Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106620. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kokszszal és fűrészporral fűthető kályha. Vymola Stepan gyáros Zlin. A bejelentés napja 1932. évi január hó 15-ike. A találmány kokszszal és fűrészporral fűthető kályha, melyet az égési tér körül és fölött köpeny vesz körül, melyben, le­vegő kering. A köpeny felső részében el-5 rendezett csövekben átáramló levegőt •a csövek közötti terekben keringő égési gázok hevítik. A rajz a találmány szerinti kályha pél­daképem kiviteli alakja. Az 10 1. ábra a kályha elölnézete. A 2. ábra hosszmetszete. A 3. ábra az 1. ábra x—x vonala szerinti keresztmetszete. A 4. ábra a kályha felső részének kereszt-15 metszete a tüzelőanyag betöltése közben, A kályhának samottból való (1) égési teréhez, a felfelé szűkülő (2) toldat csatla­kozik. Az égési tér fenekén a felfelé dom­borodó, kihúzható (3) rostély fekszik. A 20 rostély alatti tér a (4) hamukamara, A kályhát körülvevő (5) köpenynek az égési tér fölött vízszintes (6) válaszfala van. Az ebbe beeresztett (7) csövek a (2) toldat központos (8) áttörése körül úgy 25 vannak elrendezve, hogy a (8) nyílás fö­lött (9) üreges tér keletkezik, amelyen az égési gázok átvonulnak és az üreges tér körül elrendezett (7) csövek közötti (10) terekbe jutnak. A (10) közbenső terekből 30 az égési gázok a (11) kóménytoldaton át elvonulnak. Az (5) köpeny alsó részében elrendezett (12) nyílásokon át a hideg le­vegő az (5) köpeny és az (1) égési tér kö­zötti (13) gyűrűs térbe áramlik. A fel-85 szálló meleg levegő azután a (7) csövekbe kerül, ahol a csöveket körülöblögető égési gázok melegét átveszi. A (7) csövekből a forró levegő a csöveknek a (15) elzáró falba beeresztett, felső (14) végeinél távo­zik. A (15) fal meggátolja az égési gázok ÍO távozását. A (9) üreget elzáró (16) fedőt begyújtásnál és tüzelőanyag betöltésénél leemeljük és helyébe a (17) töltőcsövet ve­zetjük be a (9) üregbe, melynek bővített tölcs&rrészébe, a (18) töltőkosárba, töltjük 45 be a tüzelőanyagot. A találmány szerinti kályhának erőtel­jes önműködő légkeringése van, úgyhogy a fűtendő helyiség aránylag rövid múlva egyenletesen felmelegszik. A kemence fe- 50 lületén szélesebb és a közepe felé szűkülő alakos (7) csövet több cső alkalmazását teszik lehetővé, miáltal a fűtőfelület meg­növekszik. A kályha előnye, hogy nem fejleszt tűzveszélyes sugárzó meleget, 55 miért is különösen ott alkalmazható, ahol egyenletes melegre van szükség és ahol túlfűtés folytán tűzveszélytől kell tar­tani. Az (1) égési térben keletkező hőfok­nál a tüzelőanyag a legkedvezőbben elég, 60 ahol is az égő gázok a kályhában elrende­zett számos csövet ölelgetnek körül, mely csöveken állandóan keringő levegő gyor­san felmelegszik. Ekként gyors és egyen­letes fűtést kapunk. A kályhát bármely 65 tüzelőanyaggal fűthetjük. Legalkalma­sabb tüzelőanyag a koksz és a fűrészpor. A koksznak, a szénhez viszonyítva, há­romszor akkora az égési tartama, utána'' töltés és a kályha kiszolgálása nélkül. A 70 (19) ajtó a hamu eltávolítására és a tűz szabályozására való. Szabadalmi igények: 1. Koksz és fűrészpor fűtésű kályha, me­lyet az jellemez, hogy az (1) égési tér 75 és az ezt körülvevő (5) köpeny közötti (13) gyűrűs tér, az égési tér fölött kör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom