106620. lajstromszámú szabadalom • Koksszal és fürészporral fűthető kályha

. Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106620. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kokszszal és fűrészporral fűthető kályha. Vymola Stepan gyáros Zlin. A bejelentés napja 1932. évi január hó 15-ike. A találmány kokszszal és fűrészporral fűthető kályha, melyet az égési tér körül és fölött köpeny vesz körül, melyben, levegő kering. A köpeny felső részében el-5 rendezett csövekben átáramló levegőt •a csövek közötti terekben keringő égési gázok hevítik. A rajz a találmány szerinti kályha példaképem kiviteli alakja. Az 10 1. ábra a kályha elölnézete. A 2. ábra hosszmetszete. A 3. ábra az 1. ábra x—x vonala szerinti keresztmetszete. A 4. ábra a kályha felső részének kereszt-15 metszete a tüzelőanyag betöltése közben, A kályhának samottból való (1) égési teréhez, a felfelé szűkülő (2) toldat csatlakozik. Az égési tér fenekén a felfelé domborodó, kihúzható (3) rostély fekszik. A 20 rostély alatti tér a (4) hamukamara, A kályhát körülvevő (5) köpenynek az égési tér fölött vízszintes (6) válaszfala van. Az ebbe beeresztett (7) csövek a (2) toldat központos (8) áttörése körül úgy 25 vannak elrendezve, hogy a (8) nyílás fölött (9) üreges tér keletkezik, amelyen az égési gázok átvonulnak és az üreges tér körül elrendezett (7) csövek közötti (10) terekbe jutnak. A (10) közbenső terekből 30 az égési gázok a (11) kóménytoldaton át elvonulnak. Az (5) köpeny alsó részében elrendezett (12) nyílásokon át a hideg levegő az (5) köpeny és az (1) égési tér közötti (13) gyűrűs térbe áramlik. A fel-85 szálló meleg levegő azután a (7) csövekbe kerül, ahol a csöveket körülöblögető égési gázok melegét átveszi. A (7) csövekből a forró levegő a csöveknek a (15) elzáró falba beeresztett, felső (14) végeinél távozik. A (15) fal meggátolja az égési gázok ÍO távozását. A (9) üreget elzáró (16) fedőt begyújtásnál és tüzelőanyag betöltésénél leemeljük és helyébe a (17) töltőcsövet vezetjük be a (9) üregbe, melynek bővített tölcs&rrészébe, a (18) töltőkosárba, töltjük 45 be a tüzelőanyagot. A találmány szerinti kályhának erőteljes önműködő légkeringése van, úgyhogy a fűtendő helyiség aránylag rövid múlva egyenletesen felmelegszik. A kemence fe- 50 lületén szélesebb és a közepe felé szűkülő alakos (7) csövet több cső alkalmazását teszik lehetővé, miáltal a fűtőfelület megnövekszik. A kályha előnye, hogy nem fejleszt tűzveszélyes sugárzó meleget, 55 miért is különösen ott alkalmazható, ahol egyenletes melegre van szükség és ahol túlfűtés folytán tűzveszélytől kell tartani. Az (1) égési térben keletkező hőfoknál a tüzelőanyag a legkedvezőbben elég, 60 ahol is az égő gázok a kályhában elrendezett számos csövet ölelgetnek körül, mely csöveken állandóan keringő levegő gyorsan felmelegszik. Ekként gyors és egyenletes fűtést kapunk. A kályhát bármely 65 tüzelőanyaggal fűthetjük. Legalkalmasabb tüzelőanyag a koksz és a fűrészpor. A koksznak, a szénhez viszonyítva, háromszor akkora az égési tartama, utána'' töltés és a kályha kiszolgálása nélkül. A 70 (19) ajtó a hamu eltávolítására és a tűz szabályozására való. Szabadalmi igények: 1. Koksz és fűrészpor fűtésű kályha, melyet az jellemez, hogy az (1) égési tér 75 és az ezt körülvevő (5) köpeny közötti (13) gyűrűs tér, az égési tér fölött kör-