106612. lajstromszámú szabadalom • Rézoxidul-fotócella

. Megjelent 1933. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106612. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Rézoxidul-fotocella. Egyesült Izzólámpa és Villamossági II. T. cég Újpest, mint a dr. Lange Brúnó berlin-wilmersdorü lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi október hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi november hó 25-ike. A találmány fényt közvetlenül elektromos energiává átalakító rézoxidul-fotocella előállítására vonatkozik. Tudott dolog, hogy rézoxidul-fotocellák tehetetlen-5 ségmentes primér fotoeffektust mutatnak, ellentétben a rézoxidulnak már régebben ismeretes szekundér (belső) fotoeffektusával, amely a szelénhez hasonló módon mint a cellaellenállás változása 10 mutatkozik és amely lassan folyik le. Rézoxidul-fotocellák fényvillamos hatásfokának lényeges javítását érjük el az oxidulrétegen lévő elektróda különce kiképzése útján. Ha az oxidul-15 rétegen háló- vagy szitaszerű fémelektródát helyezünk e, nemcsak a fémben felllépő fényveszteség hat zavarólag, hanem az a körülmény is, hogy az oxidulrétegnek fémrészekkel fedett helyei egy-20 általában nem, vagy csak erősen csökkent mértékben sugároztatnak be íigy, hogy a fényelektromos áram a felület különböző helyein különböző nagyságú, ami sok alkailmazjásnál igen hátrányos. Egyenletes 25 vékony fényátengedő fémelektródia ismert alkalmazásánál ugyan elkerülhetjük az érzékenység egyenetlen voltát, de a fémréteg által okozott fényveszteség igen nagy. Nem látszott eddigelé leheitő-30 nek a besugárzott oxidulrétegen levő fémréteget teljesen elhagyni, mert az oxiduilróteg be nem sugárzott helyeire ráporlasEtotit fémelektródák alkalmazása! esetén a fény villamos áram valamely ki-35 tevős függvény szerint csökken, ha a besugárzás helye eltávolodik a fémelektródától; újabb kutatások szerint 4 mm távolsájgban a keletkezett áram mennyisége a felére csökken, ami azt jelenti, hogy 14 mm távolságban a fényelektromos áram 40 mennyisége az eredeti áramerősségnek 1jio részét teszi ki. Ez okból szükségesnek tartották az oxidulréteg felületét oly fémhálóval ellátni, amelynek szemtávolsága körülbelül 0.2—1.0 mm. 45 Mint kísérleteink mutatták, teljesen szabad rézoxidul felületnél is el lehet kerülni a fényvillamos hatásnak ily zavaró csökkenését, ha az elülső elektróda a cella besugárzott felületét körülveszi. Ezen 50 elülső elektróda célszerűen gyűrűalakú. Az oxidulréteg ós a, fémelektróda közötti érintkezési ellenállás csökkentésére e célszerűen gyűrűalakii elektródát fecskendezéssel, elektrolízissel vagy katódapor- 55 1 aszt ássál vihetjük fel az előzőleg oxidált és lemart rézfelületre úgy, hogy az elektróda néhány mm átmérőjű körgyűrűt képez. Ily eljárások útján előállított, teljesen szabad' 20 mm átmérőjű oxidulfelü- 60 leteknél a cellafelület középső helyeinek érzékenysége a szélén fekvő helyekétől nem egészen ,1%-kal különbözik. E célszerűen gyűrűalakú fémréteg előnyösen nemesi fémből (arany, platina stb.) állhat. 65 A mellékelt rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját mutatja. Az (1) rézlemez ránőtt (2) rézoxidulréteggel van bevonva. Az áramot a gyűrűalakú (o) fémrétegtől vezetjük el. 70 A tok két, egymástól a (4) szigetelő réteg által elválasztott (5) és (6) részből Ml; az előbbi az (1) rézlemezzel, az utóbbi pedig a (3) gyűrűvel van vezető összeköttetésben. Az áramelvezetés részben a (7), 75 részben a pedig a tok (5) hátsó részén