106605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés adott frekvenciájú többfázisú áramnak kisebb frekvenciájú egyfázisú árammá való átalakítására

— 67 —­tékei egymáshoz képest más viszonyban vannak, tetszőleges más alakú görbéket kaphatunk. A rajzok többi ábrái az eljárás foga-5 natosítására használható berendezések íoganatosítási alakjait mutatják. Példa­képen egy 50 periódusú forgóáramnak 162 /s periódusú egyfázisú árammá való átalakítását vettük fel. Ez esetben az egy-10 fázisú áramú képzéséhez használt több­fázisú áramok amplitúdóit célszerűen olymódon választjuk meg, hogy azok pon­tosan vagy megközelítőleg oly szinuszgör­bén feküdjenek, amelynek háromszor 15 olyan nagy hullámhossza van, mint a í'orgóáramnak. A 2. ábra oly berendezést mutat, amely­nél a többfázisú áramok egy kapcsoló­készüléken át vezettetnek az egyenirá-20 nyitókhoz; a 3. ábra oly berendezést mutat, amely­nél az egyenirányítók gyújtását kapcso­lóval szabályozzuk; a 4. ábra az e berendezéshez tartozó kap-25 csolókészüléket mutatja; az 5. ábra oly berendezést mutat, amely­nek két egyenirányítórendszere van csu­pán egy egyenirányítóedényben; a 6. ábra oly berendezést mutat, amely-30 nél a kapcsolókészülék a mellső transzfor­mátor feloldott csillagpontjába van kap­csolva. A 2. ábra szerinti berendezésnél két hatfázisú (gl, g2) egyenirányító van. Két 35 rendszerre van szükség, mert az egyen­irányító hatás miatt különben az egy­fázisú áramnak csak egyik félhullámát lehetne előállítani. A különböző nagy anódáramokat célszerűen transzformátor 40 fejleszti. A primertekercseket (Pl), il­letve (P2), a szekundertekercseket pedig (Sl), illetve (S2) jelölik. A szekunder­lekercseknek itt lépcsőzetes tekercselési számai vannak, ugy hogy a kapott fe-45 szültségértékek időbeli távolságuk tekin­tetbevétele mellett szinuszgörbén feküd­jenek. Két külön transzformátor helyett egyetlen közös transzformátort is alkal­mazhatunk. A transzformátor és az 50 egyenirányító közé a (h) kapcsolókészülék van beiktatva, amely percenkint 1000 for­dulattal jár. A (gl) egyenirányítónak hat (il—i6) anódája és a (g"2) egyenirá­nyítónak szintén hat (i7—il2) anódája 55 van. A kapcsolókészülék e foganatosítása alaknál egy dobból áll, amelynek kerülete a 2. ábrán síkba fejtve van feltüntetve. A dob kerületén a (k) gyűrűszegmensek és az (m) zárt gyűrűk vannak elren­dezve. A (kl) és (k7) gyűrűszeletek a ke- 60 rületnek kb. felére, a többi (k2—k6), il­letve (k8—kl2) gyűrűszeletek pedig a dobkerületnek kb. hatodrészére terjednek ki. A (kl—kl2) gyűrűszeleteken az (o) ke­fék csúsznak, amelyek az (1—12) transz- 65 formátortekercsekkel vannak összekötve, míg a zárt (ml—ml2) gyűrűkön a (p) ke­fék csúsznak, amelyek az egyenirányítók (il—il2) anódáival vannak összekötve. A kapcsolókészüléknek az a célja, hogy 70 a transzformátor és az egyenirányító­anódák között csak egy bizonyos idő alatt létesítsen összeköttetést és azután ezen összeköttetést megint megszakítsa. Ugyan­is arról kell gondoskodni, hogy a transz- 75 formátor mindegyik fázisa csak kb. egy félperiódus alatt legyen bekapcsolva. Kivétel csupán az első és a hetedik fázis, mimellett hetedik fázis alatt a második transzformátor első fázisa értendő. Az első 80 és a hetedik fázis körülbelül három fél­periódusig maradhat bekapcsolva, mint­hogy az egyfázisú áram félhullámának a képzésére a harmadik félhullám szükséges ós a második, negatív félhullám az egyen- 85 irányítóhatás miatt nem zavar. Minthogy ,a hatfázisú rendszerek áramainak min­denkor csak egy részdarabja használtatik fel az egyfázisú áram képzésére, ennél­fogva nem kell a feszültségnek a nullán 90 való átmeneténél megszakítani, hanem a. lefelé menő pozitív ágait is megszakíthat­juk negatív értelemben. A fentebb meg­adott időket nem kell pontosan betartani, azokat lényegesen növelhetjük vagy csök- 95 kenthetjük. Lehet a (kl) és (k7) gyűrűda­rabokat a középen meg is szakítani. A kefék szikrázásától nem kell tartani, mert az áramkörök megszakítása nem a kefék, hanem az egyenirányítóhatás által tör- 100 ténik. A feltüntetett dobkapcsoló he­lyett más kapcsolókészüléket is alkalmaz­hatunk és pl. vezérlőrácsokat vagy hi ganygőzcsövekből álló fényívkapcsolókat is használhatunk ismert módon. 105 Az egyenirányítók (rl, r2) katódái (sl, s2) vezetékek segélyével mindenkor a má­sik rendszer csillagpontjával vannak ősz­szekötve. Az (sl. s2) vezetékek között van a képezett egyfázisú áram (t) fogyasztója. 110 Az anódáram vezérlését úgy is elérhet­jük, hogy a fényívet magában az egyen­irányítóban a kívánt ritmusban gyújtjuk meg. A 3. és 4. ábrák erre vonatkozó fofta­natosítási lehetőséget mutatnak, miuiellett. 115 a 4. ábrán az egyenirányítók számára

Next

/
Oldalképek
Tartalom