106594. lajstromszámú szabadalom • Váltóáramú áramlökésküldő berendezés

Megjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106594. SZAM. — Vll/j. OSZTÁLY. Váltóáramú áramlökésküldő berendezés. TelefonaktieTbolag-et L. M. Ericsson cég: Stockholm. A bejelentés napja 1932. évi január hó 14-ike. E találmány a váltóáramú áramlökés­küldő berendezések javított kiképzése. Az isimert rendszereknél nehéz volt azonos tartamix váltóáramú impulzusokat jut-5 tatni az impulzust felfogó reléhez. Ha ugyanis a váltóáramú hullámot akkor zárjuk, mikor az áram ampltiudója nulla, akkor az impulzus effektív tartama rövi­debb lesz, mint mikor a hullámot a maxi­it) mális áramamplituda pillanatában zárjuk. Az időtartamkülönbséget az az idő képezi, mely eltelik, amíg az áram nullpontjától azon értékig erősödik, melynél az im­pulzusfelfogó relé horgonyát meghúzni 15 képes. Az áramlökéseket transzformátor révén továbbító berendezéseknél ezenfelül még az a baj, hogy a váltóáramhullám megszakításakor a transzformátorteker­cselés a kiküldött impulzusokat torzító 20 áramlökéseket idéz elő. Ezek a hibák a találmány révén ki­küszöbölhetők. A találmány lényege, hogy az impulzusküldő áramkört beiktatott kondenzátor révén a váltóáramforrás 25 frekvenciájára hangoljuk, mely kondenzá­tor impulzusküldéskor egy impedanciával parallel kapcsolódik. Ilymódon az impul­zusküldő áramkör váltakozva kerül rezo­nanciába és rezonancián kívüli állapotba, 30 tehát a váltóáramot oly impulzusok mo­dulálják, melyeknek amplitúdója a rezo­nánciának megfelelő maximum és a nulla közelébe eső minimum közt változik. A váltóáramkör sohasem szakad meg tel-35 jesen. A csatolt rajz a találmány szerinti el­rendezés vázlata, melynél az átvivő veze­ték transzformátorok révén van egyrészt az impulzusküldő és másrészt az impulzus-40 felfogó áramkörhöz kötve. A rajzon feltüntetett példában az áram­lökésküldő (FS) készülék az átvivő (Rl) reléhez van kötve. Ez a relé az (a) kon­taktusnál nyitja és zárja a (C) konden­zátorral parallelkapcsolt (L) induktáncia 45 áramkörét, mely kondenzátor a (G) váltó­áramforrással és a (Trl) transzformátor primer tekercsével sorba van kapcsolva. A (C) kondenzátor és (L) induktáncia ké­pezte rezgőkör a váltóáramforrás firekven- 50 ciájára rezonálóan van hangolva. Az át­vivő vezeték másik vége (Tr2) transzfor­mátorhoz van kötve, melynek szekunder tekercse az iimpulzusfelfogó (R2) relével sorba van kapcsolva. Ez a relé valamely 55 kapcsolás létesítésére vagy egy másik impulzusküldő áramkör működtetésére szolgálhat. A vázolt berendezés a következőkép mű­ködik: 60 Az áramlökésküldő (FS) készülékkel az (Rl) relé áramkörét néhányszor zárjuk és nyitjuk. Erre ez a relé az (a) kontaktusnál ugyanannyiszor kapcsolja ki és be a (C) kondenzátorral parallelkapcsolt (L) In- 65 duktánciát. Az (a) kontaktus megszakítá­sakor csak a (C) kondenzátoron megy át az áram. Ekkor a (C) kondenzátor a (G) generátorral és a (Trl) transzformátorral rezonáns áramkört képez. A váltóáram 70 amplitudája mindaddig növekszik, amíg a berezgési állapot beállott. Mihelyt az (a) kontaktus zárul, egy második rezonáló (C, L) rezgőkör létesül, mely az áramot a (Trl) transzformátorban, tehát az (R2) re- 75 lében is, gyakorlatilag véve nullára csök­kenti. A kiküldött áramlökések amplitu­dája tehát egy maximum és a nulla köze­lébe eső minimum közt változik, de soha­sem csökken nullára. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom