106588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony tüzelőanyagok elégetésére

Megjelent 1933. évi Junins hó 322-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106588, SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyékony tüzelőanyagok elégetésére. Selényi Andor tiizelőteclmikus Budapest. A bejelentés napja 1932. évi április hó 5-ike. Ismeretes, hogy a folyékony tüzelőanyagok elégetésére való berendezések legelterjedtebb csoportja az úgynevezett porlasztási eljárással dolgozik, vagyis a tiizelő-5 anyagot az elégetés ©lőtt, az elgázosodás és az égési levegővel való keveredés megkönnyítése végett, többé-kevésbbé finom részekre szétporlasztják. A porlasztás keresztülvitelére néhány lényegileg kíilön-10 böző eljárás, (gőz- vagy légsugárral való porlasztás, nyomással való porlasztás, forgó tárcsával való porlasztás) és számtalan többé-kevésbbé különböző szerkezet ismeretes. Az összes e célra való ismeretes 15 eljárások és berendezések egyeznek azonban abban, hogy a porlasztás keresztülvitelére mechanikai erőket, mechanikai energiát használnak fel. A találmány lényege annak felismeré-20 séből áll, hogy lehetséges folyékony tüzelőanyagokat tisztán villamos erők segítségével elporlasztani és hogy ezen eljárás előnyösen alkalmazható folyékony tüzelőanyagok elégetésére. 25 A találmányt alkotó eljárás alapjául szolgáló fizikai jelenség célszerűen az 1. ábra szerinti elrendezéssel állítható elő, ahol (1) egy üvegedényt, (2) és <3) két elektródát és (4) az elporlasztandó fo-30 lyékony tüzelőanyagot, például gázolajat jelez. • A két elektródát valamely egyen-, vagy váltakozó irányú feszültségforrással öszszekötve, azt tapasztaljuk, hogy a folya-35 dék felszíne a (2) elektróda, a porlasztó elektróda csúcsa felett kidudorodik, majd a feszültséget növelve, a folyadéknak ebből a részéből egy vagy több cseppekre bomló folyadéksugár indul meg a (3) elektróda felé. A kísérlet feltételeit rnódo- 40 sítva, azt találtam, hogy a kilépő folyadéksugarak, illetve folyadékrészecskék átmérője kb. 0.001—0.1 mm között, a kilépő folyadékmennyiség 1—100 gr óra között, az elektródák közötti feszültség pedig né- 45 hány ezer volttól felfelé változtatható. A kilépő folyadékrészecskéknek a porlasztó elektródával egyenlő előjelű villamostöltése van, amint az legegyszerűbben a részecskéknek villamostérben való moz- 50 gásából megállapítható. A jelenség valószínű fizikai magyarázatához tartozik, hogy a felszínnek a porlasztó elektróda csúcsa feletti kidudorodása a folydékiiak mint dielektrikumnak 55 polarizációjával, a folyadéknak ezen elektróda csúcsától, illetve annak közeléből kiinduló áramlása — a porlasztás — pedig a villamostérnek a folyadékban lévő ionokra való hatásával függ össze, — to- 60 vá.bbá. hogy a jelenség fellépésének egyik feltétele az elegendően kicsiny ionkoncentráció (rossz vezetőképesség) és az elegendően nagy térerősség, mely a találmány céljának megfelelően legkönnyebben csúcs- ,65 vagy élszerű elektróda alkalmazásánál fellépő inhomogén erőtérben állítható elő. A tüzelőanyag elégetésekor fellépő magas hőmérsékletnek és lángnak az elektródákra és a porlasztó erőtérre való hő- és 70 villamos-hatásánaik elkerülésére, az elégetést a porlasztó erőtéren kívül kell végeznünk. Az elporlasztott tüzelőanyagnak a porlasztó erőteréből való eltávolítására egyik mód az, hogy azt egy levegősugár- 75 ral, amely egyúttal az égési levegőt szolgáltatja, az elektródák közötti térből kifúvatjuk, amint ezt a második ábrán vá-