106579. lajstromszámú szabadalom • Optikai rendszer fényjeleknek vasúti vonatokra átvivő berendezésekhez

Megjelent 1933. évi junius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jgBffi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106579. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Optikai rendszer fényjeleknek vasúti vonatokra átvivő berendezésekhez. Carl Zeiss gyári cég- Jena. A bejelentés napja 1931. évi október hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1930. éri október hó 25-ike. ( Fényjeleket vonatokra átvivő berendezéseknél általában nagyobb számú fényelektromos cellát rendeztek el kör kerületén, hogy nagyobb számú különböző 5 jelek átvihetők legyenek. Magát az átvitelt, mint tudjuk, tértükrök segélyéve] végzik, amelyek a reájuk eső fény-nyalábot két oly rész,nyalábra bontják, amelyek a beeső nyaláb tengelyéhez képest és egy-10 mással is szöget bezárva hagyják el a tükröt úgy, hogy több cela elrendezésénél a tükörnek a beeső nyaláb tengelye körüli forgatásával, a jeleket átvivő fény a cellák egyikére vagy másikára irányítható. 15 Ebben az esetben az átmérő irányában egymással szemben elrendezett két-két cella egyidejűleg megvilágíttatik, melyek különben elektromosan vannak egymással összekötve. Ily módon két cellacsoport ke-20 letkezik, melyek közül az egyik csoportot a tér tükör által visszanyert egyik részfénynyaláb, a másik csoportot a másik részfénynyaláb befolyásolja. A berendezés olyan is lehet, hogy a 25 vonatra gyakorolt hatás különböző, aszerint amint mindkét cellacsoport kap megvilágítást vagy mozgatható fényellenzőnek, az egyik részfénynyaláb sugarának útjába való beiktatásával csak a csopor-30 tok egyike. E berendezések részére ajánlották egy csoportnak valamiennyi celláját egyetlenegy nagy félgyűrű alakú cellává összefoglalni. Ebben az esetben is a kétféle hatás a tértükör különféle helyze-35 tében kiváltható. Azonban a gyűrűs celláknak hátránya, hogy elsősorban nehezen állíthatók elő, másodsorban pedig rosszul használhatók ki, mert a cellának csak aránylag kis része kap időnként világítást, miáltal ellenállása aránylag csak 40 kis mértékben változik. A találmány szerint azonban a gyűrűs cellák mellőzhetők anélkül, hogy nagyobbszámú cellákra volna szükség, ha a berendezést egymásmelleit fekvő, két részből 45 álló kondenzátor-rendszerrel látjuk el, melyek közül minden egyes rész, a tér tükrökből kiinduló részfénynyalábok egyikét fogja fel, hogy ezt a nyalábot a kondenzortengely egyik pontja felé olykép irá- 50 nyitja, hogy a két rendszerrész tengelypontjai, melyek felé a nyaláb irányíttatik, nagy távolságban vannak egymástól. Ekkor a tengelypontok mindegyikébe megint rendes cellát helyezhetünk el, 55 minthogy a részfénynyalábok, a tértükör különböző helyzetének dacára, állandóan e pontok felé gyűjtetnek össze. Célszerű, ha a kondenzorrendszer két részének mindegyike elé sík tükörfelüle- 60 tet iktatunk, mely az illető rendszerrész felé célzó fénynyaláb irányát, a fénynyalábok beesési irányához képest haránt irányban térítik el. Ezzel teljesen szimmetrikás elrendezést kapunk, melynél a 65 celláknak helyzete kedvező, az azokat befolyásoló fénynyalábokhoz képest. A rajz a találmánynak megfelelő optikai rendszerének kiviteli példáját metszetben tünteti fel. 70 Az ábrázolt rendszernek az (a) gyűjtőlencséje a (c) lámpa (b) izzószálának (bl) képét a (d) prizmán át vetíti. Ennek a képnek a helyén (e) gyűjtőlencse van. Ha az (e) lencse előtt a fent említett tértükar 75 foglal helyet, akkor az (e) lencséből kiinduló fénynyalábot a tértükör két résznyalábra bontja és pl. az (A) és (B) irá-