106573. lajstromszámú szabadalom • Rövidhullámú rezgéskeltő
_ 4 _ Ez az elrendezés egy-egy szerkezeti egységet képező elektróda-sorozatok egymással való csatolására vagy további elektronkisülési csövek beiktatására, illetve mind-5 két célra használható, mikor is azok akár módosítási, akár erősítő csövek gyanánt működhetnek. Kettős működtető és vezérlő elektródával felszerelt több elektronkisülési csőnek 10 egymással való csatolását példaképen két cső esetén a következőkben ismertetjük. A 6. ábrában feltüntetett kiviteli alaknál a (4) elektróda két vége az itt ábrázolt kisülési készülékhez hasonló kisülési ké-15 szülék megfelelő elektródájának végeivel sorosan vagy párhuzamosan köthető össze. Nyilvánvaló, hogy ily módon kettőnél több kisülési készülék köthető össze egymással. 20 A 6. ábrában feltüntetett elrendezés különösen módosítás és visszamódosítás céljára alkalmas, minthogy például állandó frekvencia forrása kapcsolható a (4V elektródához és az ennek folytán fellépő 25 áramokra a cső belsejében az elektronmozgás folytán a (2) elektródán keletkező áramok hathatnak. Nyilvánvaló, hogy az ismertetett elrendezés homodin vevő gyanánt használható. Az elrendezés erősítő-30 ként is alkalmazható, például aképen, hogy nagyfrekvenciájú rezgéskeltő két szorítóját a 6. ábrán feltiintett (2) elektróda végeivel kötjük össze, mikor is a (9) és (10) sugárzó alkatelemeket elhagyjuk és a (4) 35 elektróda végeit az erősítő berendezés kivezető vezetékei gyanánt használjuk. A ti. ábrában feltüntetett elrendezés előfesziiltséges mező létesítésére is alkalmas, amely célból a (4) elektródához előfeszült-40 séget kapcsolunk. Kísérletek igazolták, hogy bizonyos esetekben kívánatos aránylag hosszú katóda alkalmazása. Ebben az esetben a 7. ábrában feltüntetett megoldás alkalmazható. 45 Az említett ábrában feltüntetett kiviteli alaknál két elektródaegység van, .amelyek mindenike a (3) hengeres elektródából, működtető és vezérlő elektródából, valamint szálelektródából áll. Természetesen 50 kettőnél több elektródaegység is alkalmazható. A két egység szálelektródái és a (10, 11) működtető vezérlő elektródák különkülön egymással soros összeköttetésben állaJnak. Az ismertetett elrendezés előnye 55 egyebek között az, hogy lehetővé teszi egy hosszú fűtőszálnak azáltal való megterhelését, hogy azt több részre osztjuk, melyek összeköttetési pontjaik közelében vannak megfogva. Ez nagyon fontos körülmény, minthogy 60 a készülék bizonyos tulajdonságai nagymértékben függenek annak mértani szimmetriájától. Egy másik alapvetően fontos jellemző vonása a 7. ábra szerinti elrendezésnek az, 65 hogy lehetővé teszi mindegyik „elektrongerjesztő" (vagyis elektron áramforrásokból, vezérlő elektródákból és ha kívánatos, segédelektródákból álló csoport) megfelelő pontokon való elhelyezését, amely pontok 70 kísérletileg úgy határozandók meg, hogy javítsák a rendszer sugárzó tulajdonságait. Ezen elrendezés további előnye, hogy az elektron-gerjesztőt a megfelelő helyzetben lehet elrendezni és a sugárzó rendszer 75 megfelelő elemeinek táplálására való nagyfrekvenciájú közvetítő vonal részben vagy teljesen nélkülözhetővé válik. A 8. és 9. ábrák olyan áramköri elrendezéseket tüntetnek fel, amelyekben a 2. ve- 80 zérlő elektróda van alkalmazva, a 8. ábrán az említett 2. elektróda két 9. és 10. jelzésű sugárzó részben végződik; az említett részek egyikének egy pontja a 7. telep pozitív sarkához van kapcsolva. A 9. ábrá- 85 ban feltüntetett kiviteli alaknál a (7) telep pozitív sarkával összekötött huzal másik vége a (2) működtető és vezérlő elektróda középső, illetve villamos szimmetria-pontjával áll összeköttetésben. Az gc ismertetett megoldást csak példaképpen adtuk meg. A 10. ábra két elektronkészülék összekapcsolását tünteti fel, amelyeknek (2) és (2') vezérlő elektródái úgy vannak össze- 9; kötve, hogy egy helyi zárt kört képezzenek, mely említett áramkör két szimmetrikus pontja a 9. és 10. sugárzórészekhez van kapcsolva. Mint az eddig leírt elrendezéseknél, mindenik elektronkészülék (1) n és (1') elektronáramforrásokkal és (3) és (3') segédelektrodákkal van ellátva, melyek a 10. ábrán feltüntetett módon vannak egymás között összekapcsolva. A 2. vezérlő elektródában keletkező rezgések 1 az említett villamos összeköttetések segítségével alkalmasak arra, hogy a (2') elektródában keletkezett rezgésekkel egymásra hassanak és kissé aszimmetriás elektronkészülékeknél is fellépő bizonyos színkro- ^ nizáló hatás következtében két, ily módon kapcsolt készülék esetén a 9., 10. sugárzó részben lévő rezgési energia nagyobb, mint egy készülék esetén. Nyilvánvaló, hogy több, mint két elek- ^ trón készülék is összeköthető az, itt példaképen felemlített két készülék összekötési elvének megfelelően.