106569. lajstromszámú szabadalom • Ablakszerkezet alakvas felhasználásával

Megjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAÖÍAR EIEÁL1I'jKBgE SZABADALMI BIRÚSAG SZABADALMI LEÍRÁS 106569. SZÁM. VLII/GR. OSZTÁLY. Ablakszerkezet alakvas felhasználásával. Oplustil Walter lakatosmester Brünn. A bejelentés napja 1931. évi április hó 21-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1930. évi április hó 22-ike. Már igen gyakran próbálkoztak azzal, hogy ablakgyártásnál a faanyagot egész­ben vagy részben vassal helyettesítsék. Az erre vonatkozó kísérletek közül azon-5 ban egy sem tudott magának utat törni, részben a túlmagas előállítási költségek miatt, részben pedig azért, mert egyszerű módon lehetetlen hézagmentes érintkezési felületeket kapni. E találmány oly alak-10 vas, ill. ennek felhasználásával készült ablakszerkezet, amely a fenti hátrányokat megszünteti. A találmány szerint az alakvasnak leg­alább egy szára van, amelyet egyik vagy 15 mindkét oldalon tompa szögben megtört vonal határol. E célra felhasználhatók rendes kiképzésű alakvasak oly toldalék­kal ellátva, amelyet mindkét oldalon tompaszögben megtört vonal határol és 20 pl. egy I-alakvasat könnyen elláthatunk szárának irányában haladó lancetta-alakú toldalékkal. Adott helyzetben előnyösen alkalmazhatunk olyan keresztvasat, amelynél a kereszt egyik karját két lan-25 cetta-alakú rész alkotja, végül T-alakú va­sat is használhatunk, amelynek szára lancetta-alakú. A lancetta-alakú toldalékok hossztengelyükhöz viszonyítva asszimetri­kusak is lehetnek és végül gyakran elő-30 nyösen lépesőzeteket készítünk a tompa­szögben megtört szárhatárolásban. Az ab­lak készítése ezekkel az alakvasakkal úgy történik célszerűen, hogy az alakvasakat párosával alkalmazzák és közben úgy ren-35 dezik el, hogy a tompaszögű vonalvezetés­sel határolt profilrészek párosával, egy­mással párhuzamosan álljanak, amikoris az illető profilrészek közti térben a tö­mítőanyagot, alkalmas anyagból, (pl. fá­ból, bőrből, gumiból, speciális anyagokból 40 vagy fémekből) készült tömítéseket, helyt­állóan, felcsappanthatóan vagy kihúzha­tóan helyezzük el. Az üvegtáblákat elő­nyösen, egy egyenessel és egy tompaszögű vonalvezetéssel határolt vasrész közötti 45 szögletbe illesztjük mindenkor megfelelő alakú betétrész közbeiktatásával azért, hogy az üvegtábla kihúzható, ill. forgat­ható legyen. Az egyenes határolású és egy­mással szembefordított szárak közé haj- 50 lított tömítő-saalagot is lehet illeszteni. A rajzban a találmánynak három példa­képem kiviteli alakja van szemléltetve. Az 1. ábra kettős üvegezésű ablakot mu­tat, a 55 2. és 3, ábrák egyszeres üvegezésű ab­laknak kétféle kiviteli lehetőségét ábrá­zolják, amely ábrákon a különböző alak­vasak is láthatók. Az 1. ábra oly (a) idomvasat mutat, 60 amely I-vasból és két gerincének meg­hosszabbításában fekvő, lancetta-alakú (a') toldatból áll. Itt tehát oly normálisan kiképezett idomvasról van szó, amelyhez kétoldalt tompaszögű vonalvezetéssel ha- 65 tárolt részek csatlakoznak. Az (a") vas, amely mint tulajdonképpeni keret kerül befalazásra, az (a) vas megfelezett profil­jának felel meg, de végein U-alakban le van hajlítva. Az (a") vas helyett minden 70 további nélkül falazható be az (a) vas is, úgyhogy elegendő egyfajta profil. A 2. ábra keresztprofilt mutat, amelynél a kereszt egyik szárát két lancetta-alakú rész .alkotja. A <b") vas itt is, mint az első 75 esetben, a (b) vasból készül és általa is helyettesíthető. A 3. ábra oly T-alakú (c) vasat ábrázol,

Next

/
Oldalképek
Tartalom