106548. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkődőoszlopok előállítására és hozzávaló elemek

Megjelent 1933. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106548. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás műkőoszlopok előállítására és hozzávaló elemek. Ifj. Klemeus Antal építészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi julius hó 11-ike. Műkőoszlopokat az eddigi körülményes eljárástól eitérőleg egyszerűen és gyorsan olykép állíthatunk elő, ha azokat az alább behatóbban ismertetett, belső vázat képező 5 idomdarabokból készítjük, amelyek felül'5 tén hosszirányú hornyok vannak. Ezeket az idomdarabokat a készítendő oszlop magasságának megfelelő hosszú sorban, vízszintes helyzetben úgy illesztjük össze, 10 hogy az egyes elemek hornyai egy-egy végigmenő hornyot vagy csatornát alkossanak, s ezeket aztán, célszerűen vasbetétes, betonanyaggal töltjük ki, amely az elemeket a beton megkötése után, szoro-15 san összekapcsolva egyetlen szállá vagy oszloppá egyesíti. Ennek az ejárásnak az a főeilőnye, hogy héjazásra vagy formaszekrényekre nincsen szükség és azzal, aránylag kevés be-20 Ion és vasanyag felhasználása mellett, akár a beépítés helyén, akár gyárüzemben tetszőleges szilárdságú és minden irányú igénybevételnek (terhelésnek) ellentálló oszlopokat minden szükséges 25 hosszban készíthetünk, amelyek emellett aránylag csekély súlyúak, tehát könnyen: is szállíthatók. A szélszerűen agyagsajtóval készítetett idomdarabok vagy vázelemek hornyai 30 ugyanis előnyösen fecskefark- vagy ehhez hasonló szelvényűek úgy, hogy az ezekbe színültig csömöszölt beton szilárd rögzítést kap és lesimított felülete az oszlop felületének egyrészét képezi, míg a többi 35 résziét az izomdarabok külső felületei alkotják, amelyek ilykép nemcsak belső vázként, hanem teherviselő és a betonszálakat védő testként is szerepelnek. A melléket rajz 1. és 2. ábráján egy-egy a leírt módoa 40 előállított (különálló, ill. beépítésre szánt) oszlop nézetét és alaprajzát látjuk. A 3. ábra az oszlop nagyobb léptékű harantmeíszete. Az 5. ábra a szabadon álló oszlop fejrészé- 45 rsek részletrajza oldal- és felülnézetben, míg a 4. és 6. ábra egy-egy idomdarab, ill. oszlopfej axonometrikus képe. A 3. és 4. ábrán példaképpen az idornda- 50 rabok egy célszerű, különleges kiképzését mutatjuk be; ezenkívül azonban sokféle eltérő változat is lehetséges. Az egyes idomdarabok szerkezetének általában az a lényege, hogy külső kon- 55 turvonalait tekintve' az előállítandó oszlop alaprajzának megfelelő szelvényűek, belső berendezésüket illetőleg pedig rácsszerű vagy bordás szerkezetet mutatnak, ami üreges kiképzés mellett is a kellő 60 merevítést biztosítja. A kerületet határolló lapok pedig helyenként meg vannak szakítva, amiáltal a (A) betontöltés és a (B) vasbetétek elhelyezésére alkalmas hornyok állanak elő. 65 Az ábrázolt megoldásnál a hornyok oldalfalait alkotó külső határoló lapokat négyszögalakban elhelyezett lapok támaszitják, amelyek egyben a hornyok fenéklapjait képezik s ezeket még átlósan 70 elrendezett lapok merevítik. Ez utóbbiak (C) közei kitöltetlenek, vagyis légterek. A szabadon felállítandó oszlopok felső végeit célszerűen az 5. és 6. ábrán ábrázolt süvegszerű fejrészekkel fedjük le, ame- 75 lyeket az oszlop felső végén hosszabbra hagyott üregeikbe benyúló (B) vasbetétek végeihez erősítünk meg.