106546. lajstromszámú szabadalom • Nyeregülés, különösen kerékpárokhoz, valamint eljárás annak előállítására

Megjelent 1933. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 106546. SZÁM. — XX/c. OSZTÁLY. Nyeregülés, különösen kerékpárokhoz, valamint eljárás annak előállítására. Jelley Henry g-.várigrazg-ató Wynbourne (Anglia). A bejelentés napja 1932. évi február hó 3-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1931. évi február bó 6-ika. A kerékpárok nyeregiiléseinek szokásos fajtúja akként van alakítva vagy formázva, hogy a hátsó és a csúcsosodó laprészek közötti részletnek lefelé fordított 5 csatornaalakú keresztmetszete van és annak oldalai, különösen pedig szegélyei vagy karimái sok esetben nagy mértékben dőlt alakúak, vagyis az ülés hosszirányú középvonalához képest kifelé lej-10 t ősödnek. A keresztmetszet ez alakításának folyománya, hogy a nyeregnek terhelt, vagyis ,a kerékpáros testsúlyával lenyomott állapotában az említett oldalak kifelé elmozdulnak vagy szétterpeszkod-15 nek, még pedig oly mértékben, illetve oly nagy szögigei, hogy a kerékpáros combjainak belső oldalaira kellemetlen nyomást gyakorolnak és azokon Szíriádnak, amikor is, minthogy a megterhelés alatt 20 az oldalrészek alsó szélei vannak a kifelé való legnagyobb elmozdulásnak alávetve, e széleknek a combokra gyakorolt feldörzsölő hatása, hosszabb közlekedés folyamán, fizikailag különösen nagy kellemet-25 lenséget okoz a kerékpárosnak. Ezért különböző mechanikai megoldásokat javasoltak már az ülés oldalainak egymással való, az említett szétterpeszkedést meggátló összeköttetésére, az eddigi ily szer-30 kezetek azonban az előállítási költségeket szaporították és kellemetlen helyi nyomásokra adtak alkalmat. A találmány célja e hátrányok elkerülése és oly nyeregülés létesítése, mely 35 már eleve nem fejthet ki feldörzsölő hatást, vagyis amelynél nem következhet ik be az, hogy az oldalak alsó részei kellemetlen nyomást vagy súrlódást idézzenek elő, midőn az ülés bármily normális 40 terhelés alá jut. E cél elérésére a találmáíny szerint az előállítandó nyeregülést célszerűen merevített vagy betétes szövetből és vulkanizált gnmikompozicióból vagy bőrből, előnyösen matricában formázzuk és a nyeregülés oldalainak a hátsó és a csúcsosodó részek közötti részei (beleértve a szegélyeket vagy karimákat is) akként formázzuk vagy alakítjuk, hogy míg az ülés alaprajzi körvonalai a szokásos nyeregülés körvonalaival megegyeznek vagy azokat megközelítik, addig az ülés keresztmetszete nyitott illesztésű (varratú) ovális vagy lapított csőhöz hasonló, ahol is illesztési nyílás a nyereg hosszirányú 55 középvonala, illetve az ülésifeliilet alatt van. Más szóval a találmány szerint az ülés oldalait állandóan befelé görbülő, vagy kifejezetten alágöngyölt keresztmetszeti alakra hozzuk, melynek követ- 60 keztében az oldalak szélei az ülés alá jutnak, úgy azonban, hogy a keresztmetszet mindenütt olyan, hogy az egymással szemben lévő, befelé görbített oldalak széleit hosszirányú hézag vagy köz vá- 55 lasztja el egymástól, mely lehetővé teszi, hogy az ülés keresztmetszeti alakja a terhelés alatt megváltozhassék és hogy (szükség esetére) a használatban a nyerget alátámasztó nyeregesapot vagy ülés- 70 tajrtót (átbocsátó nyílás álljon (rendelkezésünkre. Az oldalak befelé göngyöl ősének mértéke az ülés különböző részeiben változó és a szegélyeknek legmélyebbre nyúló (a teheralatti szétterpeszkedésre 75 leginkább hajlamos) részein a legnagyobb, ellenben a nyereg hátsó és csúcsosodó részei felé, ahol az oldalak a szétterpeszkedésre nem annyira hajlamosak, mindinkább csökken. 80