106545. lajstromszámú szabadalom • Berendezés száron növő terményeknek termelő földön való egyidejű aratására és cséplésére

Megjelent l!Ki3. évi jimius lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jttH»L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106545. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Berendezés száron növő terményeknek a termő földön való egyidejű aratására és cséplésére. Deutsche Industrie-Werke A.-G. cég- Berlin-Spaudau. A bejelentés napja 1932. cvi február hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi február hó 11-ike. Számos mezőgazdaság nincsen abban az anyagi helyzetben, hogy költséges aratócséplőgépeiket beszerezhessen. E szempontból indul1

ki a találmány és célja, hogy az 5 arató-cséplő eljárást messzemenő mértékben, nagy költségek nélkül közép- és kisgazdáknak is hozzáférhetővé tegye. A találmány abban van, hogy tetszőleges szerkezetű aratógéphez, vagy arató és 10 kévekötőgéphez, az utóbbi esetben a kéve-Ocötőkészülék leszerelése után, kocsialvázas, vagyis vontatható cséplőgépet, oldhatóan kapcsolunk és az aratógéppel együtt a learatni kívánt termőföldön von-15 tatunk tova olyképpen, hogy laz aratógéppel learatott gabonát az aratógép szállító szalagjai közvetlenül a cséplőgépbe szállítják, amely a gabonát kicsépli. Az aratógéppel együtt vontatott cséplőgép JO szalmaikiboesájtó része tetszőleges kévekötő vagy aratógépről leszerelt (kévekötő-készülékkel kapcsolható össze, hogy ez a kicsépelt szalmát kötegekbe való kötés után hajítsa ki. A kévekötő-készütehát ezen a helyen ugyanazt a mnnkát végzi, mint amelyet egyébként a szalmakötőgép a cséplőgépnél végez. A találmánnyal elérjük, hogy kedvező időjárás esetén a cséplés az aratással 30 egyszerre a termőföldön végezhető el. A szalma eltakarítása könnyebbé válik, meri: a kicsépelt szalma kötegekbe kötve kerül ki a gépből. Esős nyáron, amikor a cséplés a termőföldön el nem végezhető, az arató-35 ég kévekötőgép, úgy, mint eddig, szabványos aratógép és kévekötő-gép gyanánt használható, míg a behordott gabona a lekapcsolt cséplőgéppel a csűrben vagy máá tetszőleges helyen kicsépelhető. Eltekintve 40 attól, hogy a találmány szerinti egész gépcsoport előállítási költségei lényegesen kisebbek, mint az ezideig ismert bármely arató-cséplőgép előállítási költségei, a találmány szerinti megoldásnak még az is az előnye, hogy egyes í'ő alkatrészei külön- 45 külön szerezhetők be és a csoporton kívül is használhatók, aminek már önmagában nagy gazdasági előnyei vannak, amelyek az arató-cséplő rendszernek a kis gazdaságaikba való bevezetésénél nagyon fontosak. 50 A mellékelt rajzokon a találmány példaképen felvett kiviteli alakját vázlatosan tüntettük fel. Az 1. ábra a találmány szerinti gép hátsó nézete. A 55 2. ábra a gép felülnézete. A 3. ábra a gép oldalnézete. Az (a) cséplőgépnek lehetőség szerint kicsiny méretei vannak és térsziikséglete kicsiny. A (b) kévekötő aratógép a szoká- 60 sos szerkezetű. A (c) kévekötő készüléket a (b) aratógépről leszereltük és az (a) cséplőgép szalmaikiboesájtó végére szereltük. A két gép a haladás irányában oldalt csatlakozik egymáshoz. A két gépet az (e) 65 állványon levő (d) csuklók kötik össze egymással. Az (e) állvány közbenső tag az arató és cséplő gép között és azt a (b) aratógépen a kévekötő készülék helyén rendeztük el. A kévekötő-aratógép (f) szál- 70 lító szerkezete a learatott gabonát közvetlenül a cséplőgép (h) cséplődobjának (g) bebocsájtó nyílásához szállítja. Az (a) cséplőgép hossztengelye tehát a gépcsoport haladási irányára haránt irányban, 70 vagyis a cséplődob hossztengelye a gépcsoport haladási irányában fekszik. Az (a) cséplő- és a (b) aratógép között a (d) csuklók fölött és alatt rugós (i) támasztéikok vannak. se