106539. lajstromszámú szabadalom • Vándorrostély-tüzelőberendezés

Megjelent 1933. évi jimius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106539. SZÁM. II/c. OSZTÁLY. Vándorrostély-tüzelőberendezés. Walther & Cie A. G. cégr Köln-Dellbrück és Birkner Miksa igazgató Berg-tüadbach. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 15-ike. Néinetországi elsőbbsége 1931. évi január hó 7-ike. A találmány a rostély alatt elrendezett íöbb alsószólkamrával felszerelt vádorrostóly-tüzelőberendezés, amelynél a mellső rositélyrész felé sugárzás által gyujtólag ható izzó gázrétegnek a létesítése céljából az egész hatásos rostélyrész fölött levő, beépítésnélküli magas tűztérben a levegő a rostély elejétől a rostély vége felé növekvő mértékben vezettetik be. Az izzó gázréteg a magas tűztérben azáltal képződik, hogy a rostély hátsó részében belépő nagyobb levegőmennyiség a tűztél* hátsó részében a forró gázoknak felfelé irányuló erős áramlását idézi elő, amely a tűztél* mellső része felé, ahol a levegő hozzávezetés csekélyebb, elhajlik. A találmány ama felismerésen alapul, hogy a levegővezetésnek a különböző alsószélkamrák révén elérni szándékolt szakaszonkinti fokozatosságát annyira tökéletesen kell biztosítani, amennyire az lehetséges, hogy a kívánt hatást elérjük. Ez a találmány szerint úgy történik, hogy az egyes szakaszok között a mindenkor fent lévő rostélyszalagrészen belül és e rész, a.latt az egyes szakaszok között lehetőleg tömített elzárásokat rendezünk be. Ily módiin a levegő a fokozatos mennyiségekben egész szorosan a hatásos rostélypályáig vezettetik úgy, hogy e levegőelosztás a rostély fölött a tűztérben a kívánt módon megy végbe. A találmány szerint a levegőbevezetésnek szakaszonkinti fokozatossága a szakasztömítettségnek a rostély nem mozgatott részeinek a rostélypályához egész közel való elrendezése sesítségével való tökéletesítése által van biztosítva. A rajz kapcsán megvilágítjuk, 40 45 hogy miképpen lehet ezeket az elzárásokat az egyes szakaszok között berendezni. Az 1. ábra a rostélyszalagnak, valamint a mindenkor fent és a mindenkor lent lévő rostólyszalagrcsz között elrendezett alsószélkamráknak a hosszmetszete, ahol is e kamrák az új berendezéssel vannak felszerelve; a 2. ábra vázlatosan és kisebb léptékben ez eddigi elrendezést mutatja. Az utóbbinál hat, (I—VI), szélkamrát tételeztünk fel. A szél az egyes kamrákba az (al, a6) 50 harántcsatornákon keresztül vezettetik be, amelyeknél a levegő oldalréseken keresetül lép át az egyes kamrákba, amint ezt a berajzolt nyilak mutatják. Két-két ilyen (al, a2) stb. csatornának közös szekrénye 55 van, melyet egy függőleges középső fal két egyenlő félre oszt. A harántcsatornák e szekrényei az (I) és (II), illetve (III). és (IV), illetve (V) és VI) kamrákat választják el egymástól, míg a (II) és (III), il- 60 •letve (IV) és (V) kamrák egymástól a függőleges külön (cl, c2) válaszfalakkal vannak elkülönítve. Az (al) és a (a2) stb. harántcsatornák tetője és a (cl, c2) válaszfalak fejlemeze a saakgatott vonalakkal 65 feltüntetett rostélyszalag mindenkor fent lévő részének közelébe érnek. Az" (I—VI) kamráknak fenekük van, a lehuló hamu elvezetésére való áteresztőnyílással. Ezek a nyílásiok rendszerint csapókkal vagy toló- 70 kákkal vannak elzárva. Az 1. ábra szerint elsősorban is a rosté lyszalagon belül az egyes szakaszok között elzárások vannak. Azt tételezzük fel, hogy hosszirányban, tehát a rostély ván- 75 dorlása irányában elrendezett rostélyru-