106537. lajstromszámú szabadalom • Gép elektromos izzólámpák tartóinak a tartóállványokba való beillesztésére

riid egyik végén az állványban helytállóan ágyazott (18G) csap körül lengethető (187) emelő (185) állító csavarja fekszik fel. A (187) emelő alsó végén lévő (188) görgőt 5 a (189) rugó állandóan a gép meghajtó szerkezetéről vezérelt és a tartóbeillesztőgép minden részelfordulásánál egyszer forgásba, hozott (190) bütykös tárcsához szorítja. E bütykös tárcsán, amint a 10 3. ábrán látható, három kiemelkedés van, úgy, hogy a bütykös tárcsa minden körülfordulásánál a (187) emelő háromszor leng ki. A (187) emelő minden kilengésénél a (182) fogaskerék útján kapcsolt (181) 15 íogasrudak egymással szemben, befelé mozognak. Az ezen mozgásban résztvevő (179) karok a (183) csavarrugók közvetítésével .a (.177) csapszegeket és az ezekre szerelt (178) ütköző pofákat mindaddig ma-20 gukkal viszik, míg azok a (132) adogatólap külső széleihez nem ütköznek. A '(179) karok további befeléhaladásánál nem történik egyéb, minthogy a (183) rugók összenyomódnak. A (132) adogató laphoz ütköző 25 (178) taszító pofák a vételezőhely közelében lévő (45) világítótesteket tartóbarázdáikban a helyes helyzetbe hozzák, nevezetesen .addig tolják befelé, míg a világítótestek végei az adogató lap külső széleivel 30 egy vonalba nem kerülnek. Oly célból, hogy a világítótestek közepe abban az esetben, ha a világítótestek valamivel hosszabbak, mint a barázdák, az ezekből való kiemelkedés veszélye nélkül kissé kigörbülhessen, a 35 (133) barázdák közepét a (132) lap hossza irányában haladó (191) horony szakítja meg (3., 5. és 6. ábra). A vételezőhely közelében lévő világítótestek kiemelését továbbá még a (129) 40 lécekhez erősített (192) lemezrugók is megakadályozzák, melyek szabad végei a (132) adogató lap ama barázdáit, melyek az éppen a vételezőhelyen lévő barázda után következnek, felül lezárják. A vilá-45 gítótesteknek a barázdákban való biztos rögzítése céljából a (192) lemezrugók alatt célszerűen m!ég a (132) lap hossza irányában haladó két (193) hornyot alkalmazzuk, melyek mélysége feleakkora, mint a (133) 50 barázdáké, amelyeket tehát e hornyok csak kisebbítenek, de nem szakítanak meg. A világítótestnek a szívókák leesappantása utáni felszívása mindig csak rövid idővel azután következik be, miután a 55 taszítópofák többször, a választott példában háromszor mozogtak a (132) adogatólap felé. Az adogató lapon felfekvő és a (193) hornyokba lépő lemezrugók ekkor egyidejűleg azt a feladatot is teljesítik, hogy a világítótest felszívása közben a 60 rákövetkező legközelebbi világítótesteket barázdáikban visszatartják. Rögtön azután, hogy a szívókák a világítótesteket megragadták, a (144, 147, 155) szívóí'ej íelcsappan és a szívókákat az 65 általuk tartott világítótesttel együtt a tartóbeilíesztőgép rögzítő helyzetébe éppen befutott tartóállványhoz viszi. A szívófej e kilengésénél a (146, 148, 149) szívókatartók a (167) bütykös tárcsa kiemelkedő 70 részéről lefutó <163) görgő hatására egymás felé lengenek és a világítótestet a kiegyenesített állapotból a 2. és 7. ábrán látható hurokalakba hozzák. Hogy a világítótest meghajlítása kifogástalanul menjen 75 végbe és nehogy a világítótest esetleg a szabad (149) szívókatartóenielők köré tekeredjék, a szívófejhez a (194) lemezt erősítjük, mely a kicsiny (145) forgástengelyeket tartó (147) csapágytömböt áthidalja. S0 E (194) lemez távolsága a (147) csapágytömbtől akkora (1. ábra), hogy a kengyelszerű (146, 148, 149) szívókatartók a (194) lemez és a szívófej között megmaradó térben kényelmesen ki-be lenghessenek. Ami- 85 kor a szívófej lecsappantott helyzetben van, a (194) lemez, amint a 4. áh rán látható, közvetlenül a (132) adogatólap és ezzel az éppen megfogandó világítótest felett van. Minthogy a szívóí'ej fel- 90 emelkedésének első időszakában a kengyelszerű (146, 148, 149) szívókatartók az 5. ábrán feltüntetett kilengetett helyzetben maradnak, a világítótestet kinyújtott helyzetben emelik át a függőleges helyze- 95 fen. Csak röviddel a felcsappantás befejezése előtt lengenek a szívókatartók a (163) görgőnek a (167) bütykös tárcsa kiemelkedő részéről való lefutása következtében befelé, miközben a világítótest hurokalak- 100 ban meghajlik. Minthogy a szívófej felcsappantásának e részében a (194) lemez már a világítótest alatt, ezzel párhuzamos helyzetben van, azért utóbbit alátámasztja és lelógását megakadályozza. Ezek szerint 105 a világítótest a szívófej teljes felcsappaiitása után a támasztóasztal gyanánt szereplő (194) lemzen hurokalakban fekszik. A szívófej felcsappantása, vagyis jobbról balra lendítése azzal a további követ- no kezménnyel jár, hogy a hurokszerűen tekeredő (45) világítótestnek a (150) szívókákból kiálló (45') végei a tartóbeilíesztőgép rögzítő helyzetébe éppen befutott tartóállvány (9) áramhozzávezető huzal- 115 jainak még nyitott (9') horgaiban helyezkednek el (7. ábra). A (6) tányérlábcsőből, (7) csövelő csőből, pálcaalakú (8) közép-