106536. lajstromszámú szabadalom • Kályhaellenző

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106536. SZÁM. — 11/h. OSZTÁLY. Kályhaellenző. Taskovits István gép munkás Budapest. A bejelentés napja 1931. évi október hó 27-ike. Módosítási elsőbbsége 1932. február 9-ike. A találmány célja a fűtött kályhates­tek magasfokú hőkisugárzásának fűtő­technikai kihasználása azáltal, hogy a (fűtött) kályhatestet (hevített fűtőtestet, 5 radiátort, gőzfűtőcsövet, stb.) résziben vagy egészben körülövező, megfelelő ma­gasságú tartólábakra erősített kályha -ellenzőlemjez egész belső vagy mindkettő felületére kiterjedően elhelyezett egy Vagy több sorban (függőleges, ferde, spirális, hullámvonalú vagy bármily más alakban) sorakozó csövekből képezett csőrendszert alkalmazunk. E csőrendszer és lemez a fűtött kályha-5 testek, stb. égető, perzselő kisugárzásait felfogja, ezáltal felhevül s a helyiség le­vegőjét a csöveken át áramlásra kény­szerítve — hevíti. Az így kikény szexi­tett légfűtés a kályha fűtőhatását jelen­tékenyen fokozza és gyorsítja, amiáltal tekintélyes tüzelőanyag megtakarítás érhető el. Lehet a csőrendszerrel bélelt kályha­ellenző-lemezt, — tartólábak nélkül, — szo­(j5 rítópántok segélyével, közvetlenül a kály­hatestre (hevített fűtőtestre, radiatorra, gő'»fűtőcsiőre, stb.) is szerelni és lehet — a lemez mellőzésével — egy vagy több­soros, körsodronyra fűzött, vagy szorító-30 pántokra erősített esőkoszorút is alkal­mazni. Köpenyes (Meidinger, stb.) kályháknál, amelyeknél a kályhatest már köpennyel van körülvéve, a lemeznélküli csőkoszo-35 rút — a köpenyen belül — közvetlenül a kályhatestre, vagy a köpenyre szerel­jük. Közvetlenül a kályhatestre erősített és csövekkel bélelt, lemezes kályhaellenzóTk, 40 valamint a köpenyes kályháknál alkal­mazott csőkoszorú-felszerelések úgyis ké­szíthetők, hogy az ellenző-lemez (vagy köpeny), továbbá a kályhatest és a csö­vek között lévő nyílások (cső-közök), alúl is, felül is, lemezzel vannak fedve (zár- íö tak) vagy pedig úgy a (2) csövek, mint a (2a) cső-közök ráckozatos lemezzel van­nak borítva. Lehet a (2a) cső- és lemez-közöket (1. és 3. ábra) teljes űrtartalmukban (a cső- 50 helyeket meghagyva) tömören is készí­teni; pl. fémből, mint tömb-öntvényt kiké­pezni, vagy kerámiai-anyagból előállí­tani. A kályharellenző e csőszerű üregeket 55 tartalmazó — tömör kivitelezésű változa­tát, mint (bármily rendszerű kályhához használható) kályha-test is alkalmazhat­juk úgy, hogy a csőszerű üregeket ma­gukba foglaló kályha-testek tüztór-falai 60 (az 1. ábra szerinti kivitelnek megfelelően) az oldal és hátsó részekre (a füstcsőnyí­lást meghagyva) helyezzük, elől az ajtó­kat tartalmazó részt, alul a tűzrostélyt, végül a tűz-teret, illetve a kályha belső 65 részét (a csőszerű üregek nyílásait szaba­don hagyva) fedővel zárjuk. E kályha­test ugyanolyan légfűtőhatású, mint a kályha-ellenző, azonfelül hőtároló képes­ségű is. 70 A találmány szerinti kályha-ellenző legegyszerűbb, tehát legolcsóbb kivitelű valtozata. az, amikor a kizárólag lemez­ből alakított és példaképpen háromszög­keresztmetszetű csövek két oldalfalát a 75 megfelelően alakított lemez alkotja, la harmadik csőfalat pedig a kályha-test pótolja. Lehet ily módon három-, négy-és többszögű (prizmatikus) vagy sima felületű, hengeres cső-alakzatokat is ké- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom