106536. lajstromszámú szabadalom • Kályhaellenző
Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106536. SZÁM. — 11/h. OSZTÁLY. Kályhaellenző. Taskovits István gép munkás Budapest. A bejelentés napja 1931. évi október hó 27-ike. Módosítási elsőbbsége 1932. február 9-ike. A találmány célja a fűtött kályhatestek magasfokú hőkisugárzásának fűtőtechnikai kihasználása azáltal, hogy a (fűtött) kályhatestet (hevített fűtőtestet, 5 radiátort, gőzfűtőcsövet, stb.) résziben vagy egészben körülövező, megfelelő magasságú tartólábakra erősített kályha -ellenzőlemjez egész belső vagy mindkettő felületére kiterjedően elhelyezett egy Vagy több sorban (függőleges, ferde, spirális, hullámvonalú vagy bármily más alakban) sorakozó csövekből képezett csőrendszert alkalmazunk. E csőrendszer és lemez a fűtött kályha-5 testek, stb. égető, perzselő kisugárzásait felfogja, ezáltal felhevül s a helyiség levegőjét a csöveken át áramlásra kényszerítve — hevíti. Az így kikény szexitett légfűtés a kályha fűtőhatását jelentékenyen fokozza és gyorsítja, amiáltal tekintélyes tüzelőanyag megtakarítás érhető el. Lehet a csőrendszerrel bélelt kályhaellenző-lemezt, — tartólábak nélkül, — szo(j5 rítópántok segélyével, közvetlenül a kályhatestre (hevített fűtőtestre, radiatorra, gő'»fűtőcsiőre, stb.) is szerelni és lehet — a lemez mellőzésével — egy vagy többsoros, körsodronyra fűzött, vagy szorító-30 pántokra erősített esőkoszorút is alkalmazni. Köpenyes (Meidinger, stb.) kályháknál, amelyeknél a kályhatest már köpennyel van körülvéve, a lemeznélküli csőkoszo-35 rút — a köpenyen belül — közvetlenül a kályhatestre, vagy a köpenyre szereljük. Közvetlenül a kályhatestre erősített és csövekkel bélelt, lemezes kályhaellenzóTk, 40 valamint a köpenyes kályháknál alkalmazott csőkoszorú-felszerelések úgyis készíthetők, hogy az ellenző-lemez (vagy köpeny), továbbá a kályhatest és a csövek között lévő nyílások (cső-közök), alúl is, felül is, lemezzel vannak fedve (zár- íö tak) vagy pedig úgy a (2) csövek, mint a (2a) cső-közök ráckozatos lemezzel vannak borítva. Lehet a (2a) cső- és lemez-közöket (1. és 3. ábra) teljes űrtartalmukban (a cső- 50 helyeket meghagyva) tömören is készíteni; pl. fémből, mint tömb-öntvényt kiképezni, vagy kerámiai-anyagból előállítani. A kályharellenző e csőszerű üregeket 55 tartalmazó — tömör kivitelezésű változatát, mint (bármily rendszerű kályhához használható) kályha-test is alkalmazhatjuk úgy, hogy a csőszerű üregeket magukba foglaló kályha-testek tüztór-falai 60 (az 1. ábra szerinti kivitelnek megfelelően) az oldal és hátsó részekre (a füstcsőnyílást meghagyva) helyezzük, elől az ajtókat tartalmazó részt, alul a tűzrostélyt, végül a tűz-teret, illetve a kályha belső 65 részét (a csőszerű üregek nyílásait szabadon hagyva) fedővel zárjuk. E kályhatest ugyanolyan légfűtőhatású, mint a kályha-ellenző, azonfelül hőtároló képességű is. 70 A találmány szerinti kályha-ellenző legegyszerűbb, tehát legolcsóbb kivitelű valtozata. az, amikor a kizárólag lemezből alakított és példaképpen háromszögkeresztmetszetű csövek két oldalfalát a 75 megfelelően alakított lemez alkotja, la harmadik csőfalat pedig a kályha-test pótolja. Lehet ily módon három-, négy-és többszögű (prizmatikus) vagy sima felületű, hengeres cső-alakzatokat is ké- 80