106531. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátor, melynél a fegyverzetek és a dielektrum legalább egy egyenirányítócellát alkotnak

_ 2 — trikumul felhasználtassanak. Oxidhártyák­nak elektródákon való létesítésére célsze­rűen alkalmazható elektrolitgs eljárás sze­rint 'elektrolitnak NasS-et használunk. Az 5 ilyen hártya rendkívül szilárdan tapad az elektródán és annak teljes felületét póru­soktól mentes hártyával vonja be, ami a kondenzátorhatás szempontjából természe­tesen előnyös. A megadott módon felépülő 10 egyenirányítócella egyéb tulajdonságai szintén olyanok, hogy az ilyen cella igen jól használható fel kondenzátor részéül. Jó eredményeket kapunk, ha a cella elektró­dáinak egyikét zirkóniumból készítjük és 15 dielektrikumnak zirkónoxidot választunk. Azt találtuk, hogy ismertetett celláink egyenirányítóhatása legalább részben visz­szavezetendő a két elektróda elektron­emittálóképességének eltérő voltára. A 20 cella elektronokat csak a nagyobb emisszió­képességű elektródától, a kisebb emisszió képességű elektróda felé való irányban bo­csát át. Ha tehát e találmányunk szerinti kondenzátornál az egyenirányító cella 25 egyik elektródájának anyagául zirkoniu­mot választunk, melynek elektronemittáló­képessége tudvalevőleg nagy, úgy jó egyenirányítóhatás elérésére a másik elektróda anyagául célszerűen a zirkóniu-30 inénál kisebb einisszióképességű anyagot választunk. Zirkónnal kombinálva tökéle­tesen megfelel mangánoxid (Mn02). MnO? helyett jól használhatunk más anyagokat is, mint réz jodid és jód vagy rézszulfid 35 egyesítését. Kitűnt, hogy a kondenzátor működése közben a dielektriumot alkotó hártya megsérülhet, amikor is a hártya úgy javítható ki, hogy találmányunk sze­rint a kisebb emisszióképességű anyagot 40 oxigént könnyen leadó anyaggal, amilyen pl. a KClOs, KM nO/,, BnO, vagy efféle, me­chanikailag keverten alkalmazunk. Fel­hevülése bekövetkezése esetén a KClOn oxigént ad le úgy, hogy a dielektrikumot, 45 pl. ZrOa-et, mely a például túlságos áram­átmenet folytáni. megsérülés révén részben szétrombolódott, az elektródának a felsza­badult oxigén által való oxidációja révén adódó ZrO:> pótolhatja. 50 Kisebb emisszióképességű elektródának szilárd anyag helyett elektrolitet, pl. KOH-oldatot is választhatunk úgy, hogy u. n. elektrolitkondenzátor létesül. Ezen az ol­daton kívül a felállított feltételeket tökéle-55 tesen kielégíti a foszforsav vagy ammó­niumborátoldat is. Azoknak a kondenzátoroknak, amelyek­nél a kisebb emisszióképességű elektróda anyaga szilárd, az a hátrányuk, hogy az egyenirányító dielektrikumával való kon- 60 taktus kevésbbé tökéletes, mint folyadék esetében. Ha azonban folyadék használa­tát elkerülni kívánjuk, az említett hát­rányt úgy háríthatjuk el, hogy a szilárd anyagot, pl. MnOo-et, higroszkopos anyag- 65 gal, pl. P2 Os -el keverjük. Víz felvétele ré­vén lágy, nehezen folyó massza keletke­zik, mely a teljes dielektrikumfelületen jó kontaktust létesít. A MnO« és P2O5 pépszerű keverékével célszerűen szövet- 70 darabot itatunk át és ezt a szövetet hasz­náljuk elektródának. A kondenzátor elek­tródája és a hozzája tartozó kapocs jó elektromos összekötésének elérésére a szövethez az elektromosságot jól vezető 75 anyagból, pl. rézből való lemezt fektethe­tünk és ezt köthetjük össze a csatlakoz­tató kapoccsal. A találmányunk szerinti oly konden­zátor, mely csakis egy egyenirányítócel- 80 lát tartalmaz és mely természetesen csak tiszta vagy pulzáló egyenáram segélyével való töltésre alkalmas, az előbbiek sze­rint olyan zirkonlemezből állhat, melyen a megadott módon zirkonoxid van és 85 melyhez mangandioxidlemez fekszik. Az ilyen fajtájú elektrolites kondenzátor vi­szont találmányunk szerint pl. KOIt-oi­datot tartalmazó edényből és ezen oldatba, merülő, találmányunk, szerint rajta léte- 90 sí tett zirkonoxidhártyával ellátott zir­konlemezből állhat. Hogy a KOH-oldat és a kondenzátor csatlakoztató kapcsai kö­zött jól vezető összeköttetést kapjunk, az oldatban platina- vagy zirkonpálcát 95 alkalmazhatunk, melyet vezető összeköt­tetés útján, erősítünk a csatlakoztató ka­pocsra. Csakis egyetlen egyenirányítócellás kondenzátorok hátránya, hogy minden- 10c kor tekintettel kell lenni arra, hogy po­laritás szempontjából ne kapcsoltassanak be helytelenül, mert ez helytelen műkö­désmódra és a kondenzátorok megsérülé­sére adhat okot. Az egymás ellen kapcsolt ioe két egyenirányítócellás kondenzátorok­nak ez a hátrányuk nincs, mert ezeknél közömbös, hogy a bekapcsolás mily mó­don történt. Ezeknél ugyanis az egyen­irányítók közül az egyik vagy a másik a IK rákapcsolt feszültség polaritásától függet­lenül mindenkor kondenzátorul fog hatni. Az ilyen fajtájú kondenzátor tehát egy­aránt alkalmas váltóáramhoz és pulzáló egyenáramhoz, valamint tiszta egyen- 111 árammal való töltésre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom