106520. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sztereoszkópikus álló- és mozgófényképek előállítására

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106520. SZÁM. IX/j. OSZTÁLY. Eljárás sztereoszkópikus álló- és mozgófényképek előállítására. Tarján Ferenc székesfővárosi felső keresk. Isk. tanár Budapest és Czakó Győző műszaki tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi március hó 12-ike. Az eddig előállított mozgófényképek ki­vetítése által a vetítővásznon oly képek keletkeznek, melyek nélkülözik «f térszerű­séget. A képek síkban jelennek meg. Jelen 5 találmány eélja az, hogy az eddig haszná­latos film veti tógépek további felhasználá­sával oly képeket nyerjünk, amelyek a szemlélőben plasztikus ós térszerű hatást keltsenek. 10 A találmány abból indul ki, hogy a filmre egy bizonyos színben (piros, zöld, stb.) leképezett kép fehér ernyőre vetítve s ugyanolyan színű fényszűrőn át szem­lélve, mint amilyen színű a kép, azt ered-15 ményezi, hogy a kép az alappal egybe­folyik s attól meg nem különböztethető. Ha tehát ismert módon sztereoszkópikusán felvett képpárt, melyek közül az egyik kép sötét részei pirosra, a másik kép sötét 20 részei pedig zöldre vannak festve, átlátszó alapra (filmre vagy üvegre) egymásra ké­pezzük s fehér ernyőre kivetítve, kétszínű fényszűrő szemüvegen át szemléltetjük, sztereoszkópikus képet látunk. 25 Ugyanis a piros üvegen át a piros rész­kép az alappal egybefolyva nem látszik, míg a zöld részkép feketén jelenik meg. Zöld fényszűrőn át viszont a zöld részkép fog az alappal egybefolyva eltűnni, s a 30 piros részkép válik feketén láthatóvá, llymódon teljesül a sztereoszkópikus kép keletkezéséhez szükséges egyik főkövetel­mény, vagyis, hogy a jobb szem csakis a jobb szem számára készült részképet, a bal 35 szem viszont csupán a bal szem számára felvett részképet lássa. A színes részképeknek az átlátszó filmre való ráképezése a következőképpen törté­nik: A sztereoszkópikusán felvett két ne­gatív filmszalag egyikét oly krómzselatin 40 filmszalagra másoljuk, melynek zselatin­rétege könnyen oldható piros festékkel van elegyítve. A fényérte helyeken a zse­latin a megvilágítás arányában cserződik. Ezután a filmet kiáztatjuk, miáltal a fes- 45 tók kioldódik s csupán a fényérte, cserzett helyeken marad meg. Ugyanily módon másoljuk át a másik negatív filmszalagot is egy másik krómzselatin íilmszalagra, melynek zselatinrétege viszont zöld festék- 50 kel van átitatva. Az ilymódon nyert két pozitív filmszalagot egymásra képezve, egyszerre vetítjük ki a vetítővászonra. A találmány nemcsak mozgófényképek, hanem sztereoszkópikus állóképek (dia- 55 pozitívek) készítésére is alkalmas. Szabadalmi igények: 1. Eljárás sztreoszkópikus mozgófény­képek előállítására, azáltal jellemezve, hogy két filmre sztereoszkópikusán 60 egyidejűleg felvett képpárokat, közös filmen egymásra képezzük. 2. Az 1. igénypontban védett eljárás meg­oldási alakja, azáltal jellemezve, hogy a felvétel útján nyert két képsorozatot 65 egy-egy oly filmre másoljuk, melynek fényérzékeny rétegét piros, illetve zöld festékkel elegyített krómzselatin ké­pezi. 3. A 2. igénypontban védett, festett króm- 70 zselatinnal bevont filmszalagok, azáltal jellemezve, hogy áztatás útján belőlük oly két pozitív filmszalagot nyerünk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom