106519. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási berendezés
feszültsége a teljesítménykapcsoló áramkörében elrendezett fojtóberendezésben megszűnik úgy, hogy sekundár tekercselése azonnal a teljes rövidzár Ifi ti áramot 5 vezeti és így -ebben a ve-zetéikágba,n az induktív ellenállást csökkenti. Ha az áramkapcsolóval párhuzamos vezetékág ellenállása kezdettől fogva túlságos nagy ahhoz, hogy az áram normális 10 terhelés mellett helyesen oszoljék meg, akkor az áramkapcsoló áramkörében járulékos fojtóeszközöket kell alkalmazni. Ezt a járulékos fojtóeszközt oly nagyra választjuk, hogy az rövidzárlat hatása 15 alatt nem telítődik és normális: árain mellett a vezeték kapcsoló áramkörében telítődő fojtóeszköz ellenállását kiegyenlíti, illetőleg felülmúlja. Ekkor a teljesítménykapcsoló vezetékágán az: összáramnak ele-20 gemdő nagy része folyik át. A találmány szerinti berendezés három kiviteli alakját példaként a rajz mutatja. Az 1. ábrában az (L) teljesítménykapcsolónak (li) vezetékága van, míg az (S) 25 áramkapcsolóhoz az (L) vezetékéig tartozik. Az (h) vezetékág hurkot képez és induktív ellenállása nagyobb, mint az (b) vezetékágé. Különleges intézkedések nélkül ez esetben az áramkapcsoló terhelése 30 normális üzemben nem volna megfelelő. Tegyük fel pl. hogy az összáramterhelés 4000 Ampére és az áram oly megosztását kívánjuk, mely mellett az (L) teljesítménykapcsolón át Ii = 1000 Ampére, az (S) 35 áram-kapcsolón át L = 3000 Ampére folyjék. Ekkor a teljesítménykapcsolóhoz vezető (li) vezeték körül (D) fojtó vastömegét helyezünk. Ez a fojtóeszköz a vezeték körül a mágneses mezőt erősíti úgy, 40 hogy ennek a vezetőnek az induktív ellenállása a, kívánt mértékben megnő és normális üzemben beáll az ellenállás és az árammegosztá.s helyes viszonya a két kapcsoló között. A találmány értelmében a 45 (D) fojtóeszközt a mágnesezési karakterisztika könyökéig telítjük. Ha oly rövidzárási áram keletkezik, mely a normális áramnak kb. tizszeresse, tehát 40000 Ampére, akkor a fojtóeszlköz telítése követ-50 keztében az (h) vezeték induktív ellenállása csökken és a li:L ellenáHásviszony ez esetben már nem 3:1, hanem pl. 2:1. Ekként az (L) áramkapcsoló tehermentesül, másrészt pedig az (h) vezetékben az 55 a feszültségesés, melyet az (L) kapcsoló nyitásakor az (h) vezetékbe- áramló rövidzárási áram okoz, csökken. Az; (S) kapcsoló tehát kisebb áramerősség alatt nyílik és a fónyív gyorsan kialszik, mert az (S) kapcsoló kontaktusain a visszatérő 60 feszültség kicsiny. Miután az (ls) vezetékben az (S) áramkapcsoló az áramot megszakította, az (L) teljesítménykapcsoló nyílik és az egész rövidzárási áramot a teljes üzemifeszültség, tehát pl. 6 kV alatt 65 megszakítja. A leírt kapcsolási berendezéssel tehát azt az előnyt érjük el, hogy a telep nagy állandó üzemi árama mellett, abban normális típusú, 1000 Ampére s teljesítménykapcsolót alkalmazhatunk, 70 míg az azt kiegészítő áramkapcsoló olcsó és egyszerű kivitelű lehet, m,ert majdnem teljesítménymentes állapotban nyit. A 2. ábra szerinti megoldásnál az áramkapcsoló (L) ára.mága kisebb induktív 75 ellenállású, mint az (L) teljesítménykapcsoló (10 viezetékága. Ennél a megoldásnál előfordulhat, hogy a két áramág ellenállásainak viszonya megfelel a, megosztott áramrészek viszonyának. így pl. 4000 gg Ampére összáram esetén az (h) ós (L>) árarnágak ellenállásai úgy viszonylamak, mint 3:1 úgy, hogy a teljesítménykapcsoló 1000 Ampére-t, az áramkapcsoló 3000 Ampére-1 vezet, mely értékek megfelelnek e 35 kapcsoló névleges áramerősségeinek. Ez esetben rövidzáráskor fojtóeszközök alkalmazása. nélkül azonos volna az ellenállások, tehát az áramok viszonya. 40000 Ampére rövidzárlati áramerősség alatt az 90 áraink,apcsolóra 30000 Ampére esnék, amely lekapcsolás szempontjából rendkívül kedvezőtlen érték. Hogy ez a kapcsoló kisebb áramerősség alatt kapcsoljon le, a párhuzamos (h) vezetékág ellenállá- 95 sát változtathatóvá tesszük és pedig oly módon, hogy az rövidzárlat esetén megfelelő mértékben csökkenjen és így a kapcsoló a rövidzárlati áramnak megfelelő nagy részét vegye fel. Ha evégből az (h) 100 áramágban (Di) fojtóeszközt alkalmazunk, melynek telítése, úgy mint az 1. ábrában, normális áram mellett a telítési karakterisztika könyökén van, akkor ennek hatása következtében normális üzemben az 105 (li) vezetékág ellenállása túlságosan nagy volna, úgy hogy az (L) teljesítménykapcsolóra nem e kapcsoló névleges áramerősségének megfelelő erősség esnék és a (S) áramkapcsoló túl volna terhelve, no Hogy a (Di) fojtóeszköz hatását kiegyenlítsük, a találmány értelmében az. (b) áramkörben második (TV) fojtóeszközt alkalmazunk. Ezt úgy méretezzük, hogy az rövidzárlat alatt ne telítődjék. A (D2 ) 115 fojtóeszköz ellenállása tehát állandó marad, míg a (Di) fojtóeszköz ellenállása a rövidzárlat következtében csökken. így
