106510. lajstromszámú szabadalom • Aknás tüzelőberendezés

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÍ LYI jgggfflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106510. SZÁM. — II/h. OSZTÁLY. Aknás tüzelőberendezés. Paulo István gyári művezető Budafok. A bejelentés napja 1931. évi november hó 19-ike. Széntüzelésű kályhákat tudvalevőleg nem szabad nagyon megrakni, hanem mindig csak vékony réteg szenet szabad az izzó parázsra tenni, különben a fejlődő 5 gázok elégetlenül távoznak a kürtőbe. Hirtelen gázfejlődés esetén a gáz a kályha nyílásain át a fűtött helyiségbe is átcsap. Ilyen kályhák szénfogyasztása, a tökéletlen elégetés folytán, igen nagy. 10 E találmány az aknás kályhák vagy más tüzelőberendezések egyszerű módon való oly kiképzése, mely tökéletes elégést biztosít akkor is, ha az akna magasan lesz megtöltve. 15 A találmány szerint az aknában a rostély felől füstcsőnyílás felé vezető, áttört falú, légosatornát létesítünk, mely a szénrétegben keletkező gázok egy részét elvezeti és levegőt vezet hozzájuk. A légcsator-20 nát egy lyukgatott válaszfal képezi az aknafal egy részével. A válaszfal nem ér le a rostélyig és nem nyúlik fel az akna tetejéig, vagyis a légcsatorna felső vége fölött, továbbá alsó vége és a rostély kö-25 zött, osztatlan marad az akna. Az égési levegő a rostély és a légcsatorna alsó vége közti teret kitöltő parázson áthatolva, melegen jut a légcsatornába. A felszálló gázok a légcsatorna felső vége fölötti sza-30 bad térben égnek el, a kürtőbe való távozásuk előtt. Nagy előnye a találmánynak, hogy a már használatban lévő kályhákon is alkalmazható. 85 A csatolt rajz 1. és 2. ábrája a találmány szerint kiképezett hengeres kályhának függélyes, illetve vízszintes metszete. A 3. és 4. ábra a találmány szerint kiképezett négyszögletes kályhának függélyes, illetve vízszintes metszete. E két kályha- 40 nak a találmány szerinti kiképzése lényegében azonos. A betöltő (1) nyílás alsó széléhez a (2) akmafal mellső részével (3) csatornát képező, lyukgatott <(4) lemez csatlakozik, melynek alsó széle és az (5) 45 rostély között köz marad. E kályhák a következőképen működnek: Alágyújtás után az aknának a (3) csatornán kívüli része a betöltő nyílás magasságáig töltendő meg. A fejlődő gázok nagy- 50 része a (4) lemez nyílásain át és a (3) csatornába vonulhat és a rostély felül felaramló levegővel keveredve elég. A gázok másik része a szénrétegen át az akna felső részébe jut és ott ég el. Az égéstermékek 55 a (6) füstcsövön át távoznak. Nemcsak az akna mellső részén rendezhető el ilyen gázelégető csatorna, hanem az akna más, például oldalsó vagy hátsó részén is. Kisebb kályháknál a rajz sze- 60 rinti kiképzés is elegendő lesz. Szabadalmi igény: Aknás tüzelőberendezés, melyre jellemző, hogy az aknában egy lyukgatott válaszfal van, mely az aknafal egy részé- 65 vei a rostély felől a füstcsőnyílás felé vezető légcsatornát képez, melynek felső vége fölött, valamint alsó vége és a rostély között is, osztatlan mjarad az akna. 70 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest,