106506. lajstromszámú szabadalom • Ködfénykisüléssel gerjeszthető elektronemittáló katóda és ilyennel ellátott cső
Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI; SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106506. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Ködfénykisüléssel gerjeszthető elektronemittáló katóda és ilyennel ellátott cső. Joh. Kremenezky gyáros wieni cég* és Schoenbauer Károly mérnök Wien és Kalocsay Péter egyetemi tanársegéd Budapest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi deoemer hó 24-ike. Ismeretes, hogy elektronemittáló katódákat úgy is hevítenek és ezen a réven úgy is gerjesztenek, hogy az illető katódákat, gázt tartalm|azó 'térben, ködfény-5 kisülés hatásának teszik ki. Az eddig ismeretes, ködfénykisüléssel gerjeszthető katódák hátránya, hogy a gerjesztett elektronok a gáztartalmú közeget ionizálják, ami a tiszta elektronemissziót aka-10 dályozza. Az arra, irányuló kísérletek, hogy az ionáram keletkezését a gázközeg megválasztásával hátráltassuk, eddig nem vezettek kellő eredményekre. A találmány célja, hogy ködfénykisü-15 léssel gerjeszthető elekronemittáló katódák elektronkisülési pályáját teljes biztonsággal mentesíthessük az ionizáció veszélyétől. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a, katóda gerjesztéséhez 20 tartozó, kodfénykisíilési gázteret tökéletesen elzárjuk az illető katóda elektronkisülési pályájával való közlekedéstől. A Jeg,gyakorlatibb megoldás az, hogy az egyik ködfényelektródia. az egymásközti 25 közlekedéstől elzárt két tér választófala, vagy választófalrésze és hogy ezen ködfényelektródának az egyik térbe néző oldala egyszersmind az illető katódának liőfelvevő felülete, a másik oldala pedig 80 az illető katódának elektronemittáló felülete, illetve a katóda elektrianemittáló részét hordozó felülete. A rajzok a találmány szerinti szerkekezetek néhány kiviteli példáját vázlato-35 san tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra egy-egy katódának, a 3. ábra pedig egy teljes kisütőcsőnek metszete. Az 1. ábra szerint a légmentesen elzárt (1) fémhengeren a tőle elszigetelt (2) ködfényanódát vezetjük keresztül. A 40 másik ködfény elektróda maga az (1) henger, amelynek palástját a (3) elektronemissziós réteg borítja. Az (1) és (2) elektródák között történő ködfénykisülés laz (1) katódát felhevíti és ezen a réven a 45 (3) réteg elektronokat emittál. A 2. ábrabeli katóda abban különbözik az 1, ábrabelitől, hogy most egyetlen ködfényanóda helyett két, még pedig a (2') és (2") ködfényanódánk van. 50 A (2) hengerben jelenlevő gáz mindkét kiviteli alaknál tökéletesen el van zárva a mondott henger (3) palástjával való közlekedéstől és így tehát a leírt katóda elektronkisülési pályájával való közlekedés- 55 tői is. A leírt katóda nem csupán hengeralakú, hanem légmentesen elzárt, tetszőleges, pl. serleg, hasáb, stb. alakú üreges test lehet, amelynek belső oldala vagy belső oldal- 60 része egyszersmind az egyik ködfényelektróda, a külső oldala vagy külső oldalrésze pedig az illető katódának elektronemittáló felülete, ill. a katódának az elektronemittálló részét hordozó felülete. 65 Evvel tulajdonképen ködfénykisüléses egyenirányító csövet vagy egyéb ionárajmmal működő csövet nyerünk, amelyet az elektronemisszióhoz legkedvezőbbé alakíthatunk. 70 A 3. ábra szerint az új katóda elektroncsőbe van építve. Ez az egyesítés egyszerűsíti a szerkezet kivitelét és lehetővé teszi, hogy úgy a ködfénykisülési, mint az elektronemittállási tér mindegyikét a neki 75 legjobban megfelelő körülmények közé
