106506. lajstromszámú szabadalom • Ködfénykisüléssel gerjeszthető elektronemittáló katóda és ilyennel ellátott cső

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI; SZABADALMI RIRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106506. SZÁM. — VlI/d. OSZTÁLY. Ködfénykisüléssel gerjeszthető elektronemittáló katóda és ilyennel ellátott cső. Joh. Kremenezky gyáros wieni cég* és Schoenbauer Károly mérnök Wien és Kalocsay Péter egyetemi tanársegéd Budapest. A bejelentés napja 1931. évi december hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi deoemer hó 24-ike. Ismeretes, hogy elektronemittáló kató­dákat úgy is hevítenek és ezen a réven úgy is gerjesztenek, hogy az illető kató­dákat, gázt tartalm|azó 'térben, ködfény-5 kisülés hatásának teszik ki. Az eddig is­meretes, ködfénykisüléssel gerjeszthető katódák hátránya, hogy a gerjesztett elektronok a gáztartalmú közeget ionizál­ják, ami a tiszta elektronemissziót aka-10 dályozza. Az arra, irányuló kísérletek, hogy az ionáram keletkezését a gázközeg megválasztásával hátráltassuk, eddig nem vezettek kellő eredményekre. A találmány célja, hogy ködfénykisü-15 léssel gerjeszthető elekronemittáló ka­tódák elektronkisülési pályáját teljes biztonsággal mentesíthessük az ionizáció veszélyétől. Ezt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a, katóda gerjesztéséhez 20 tartozó, kodfénykisíilési gázteret tökéle­tesen elzárjuk az illető katóda elektron­kisülési pályájával való közlekedéstől. A Jeg,gyakorlatibb megoldás az, hogy az egyik ködfényelektródia. az egymásközti 25 közlekedéstől elzárt két tér választófala, vagy választófalrésze és hogy ezen köd­fényelektródának az egyik térbe néző oldala egyszersmind az illető katódának liőfelvevő felülete, a másik oldala pedig 80 az illető katódának elektronemittáló fe­lülete, illetve a katóda elektrianemittáló részét hordozó felülete. A rajzok a találmány szerinti szerke­kezetek néhány kiviteli példáját vázlato-35 san tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra egy-egy katódának, a 3. ábra pedig egy teljes kisütőcsőnek metszete. Az 1. ábra szerint a légmentesen el­zárt (1) fémhengeren a tőle elszigetelt (2) ködfényanódát vezetjük keresztül. A 40 másik ködfény elektróda maga az (1) hen­ger, amelynek palástját a (3) elektrone­missziós réteg borítja. Az (1) és (2) elek­tródák között történő ködfénykisülés laz (1) katódát felhevíti és ezen a réven a 45 (3) réteg elektronokat emittál. A 2. ábrabeli katóda abban különbözik az 1, ábrabelitől, hogy most egyetlen köd­fényanóda helyett két, még pedig a (2') és (2") ködfényanódánk van. 50 A (2) hengerben jelenlevő gáz mindkét kiviteli alaknál tökéletesen el van zárva a mondott henger (3) palástjával való köz­lekedéstől és így tehát a leírt katóda elek­tronkisülési pályájával való közlekedés- 55 tői is. A leírt katóda nem csupán hengeralakú, hanem légmentesen elzárt, tetszőleges, pl. serleg, hasáb, stb. alakú üreges test lehet, amelynek belső oldala vagy belső oldal- 60 része egyszersmind az egyik ködfényelek­tróda, a külső oldala vagy külső oldal­része pedig az illető katódának elektron­emittáló felülete, ill. a katódának az elek­tronemittálló részét hordozó felülete. 65 Evvel tulajdonképen ködfénykisüléses egyenirányító csövet vagy egyéb ionárajm­mal működő csövet nyerünk, amelyet az elektronemisszióhoz legkedvezőbbé alakít­hatunk. 70 A 3. ábra szerint az új katóda elektron­csőbe van építve. Ez az egyesítés egyszerű­síti a szerkezet kivitelét és lehetővé teszi, hogy úgy a ködfénykisülési, mint az elek­tronemittállási tér mindegyikét a neki 75 legjobban megfelelő körülmények közé

Next

/
Oldalképek
Tartalom