106496. lajstromszámú szabadalom • Kéttarifás számlálóberendezés

Megjelent 1933. évi iná,jus hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI jBaBSBL SZABADALMI BIRI>SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106496. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Kéttarifás számlálóberendezés. borosjenői Szabó Kálmán elektromérnök Budapest. Pótszabadalom a 93687. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. évi október hó 1-je. A 93687. számú törzsszabadalom tárgya oly kéttarifás számlálóberendezés, melynél az átkapcsolás az egyik tarifáról a másikra, óramű igénybevétele nélkül, oly 5 átkapcsolóval történik, mely kapcsoló valamelyik fogyasztó áramkörben van, úgy hogy azt ebben az áramkörben keringő áram működteti. E kapcsolási berendezésnél a törzsszabadalom szerint egyetlen, de 10 két különféle tarifával dolgozó számlálót alkalmaztunk. A találmány értelmében a törzsszabadalom szerinti kapcsolási berendezést két, egyenként csak egy tarifával dolgozó 15 számláló készülékkel valósítjuk meg, úgy hogy e célra különleges kéttarifás számlálókra nincsen szükség. A törzsszabad alomban védett kapcsolás különféle változatai két egytarifás szám-20 lálóval a következő módokon valósíthatók meg: Az egyik megoldás szerint az egyik számláló állandóan, míg a másik számláló csak a magasabb, vagy csak az alacsonyabb 25 tarifa idején van bekapcsolva. Ezt a megoldást az 1. ábra mutatja, melyben (I) és . (II) a két egytarifás számlálót jelöli. A számlálók az (R) ós (0) vezetékek közötti fogyasztást mérik. Ezek közé az (I) szám-30 láló állandóan be van kapcsolva, ez a számláló tehát a teljes fogyasztást méri. A szaggatva rajzolt (D)-vezeték segédvezeték, mely a (II) számlálót vezérli. A (D)-vezeték célszerűen a közvilágítási 35 vezetékből ágazik le, úgy hogy a közötte és az (0) vezeték között fekvő (M) relais akkor áll áram alatt, ha a közvilágítás be van kapcsolva. A közvilágítás ideje állapítja meg a drágább tarifa idejét, amit akként értékesítünk, hogy az (M) relais- íO vei a (K) kapcsolót működtetjük, miely a (II) számláló feszültségtekercsét a közvilágítás ideje alatt beiktatja. így a (II) számláló a drágábban fizetendő fogyasztást méri, míg a két számlálóval számolt 45 fogyasztások különbsége az olcsóbb tarifán számolandó fogyasztás. Az (M) relais és a (K) kapcsoló elhagyhatók, ha a (D)-vel jelzett fázisvezeték ugyanaz, mint a számláló fővezetéke. Ez 50 esetben a feszültségtekercs közvetlenül a (D)-vezetékre kapcsolható, úgy, amint azt a 2. ábra mutatja. A feladat megoldható úgy is, hogy a számlálók felváltva működnek. Ez esetben 55 a számlálók feszültségtekercsei és az (O) vezeték közé átkapcsolót iktatunk, melyet a segédhálózatból vett áram vezérel. Ezt a megoldást a 3. ábra mutatja. A két számláló áramtekercsei itt is közös vezetékben, gQ sorosan feküsznek, míg a feszültségtekercseket az (U) átkapcsoló (a) és (b) kontaktusaihoz kötöttük. Az átkapcsolót az (M) relais működteti. Az alacsony tarifa idejét az (U) átkapcsoló a vázolt helyzet- §5 ben áll, az (a) kontaktust zárja és az (I) számlálót bekapcsolt állapotban tartja. Ha a közvilágítási vezetékhez csatlakozó (D) vezetékben áram kering, akkor az (M) relais az (U) kapcsolót átfekteti, a (b) kon- 70 taktust zárja és ezáltal a (II) számlálót kapcsolja be. A leírt három példakénti megoldásnál a számlálók be- ós kikapcsolása, úgy történik, hogy a számlálók feszültségtekeresé- 75 nek áramkörét nyitjuk, illetőleg zárjuk. Nem szükséges a találmányhoz, hogy a vezérlést a feszültségtekercs áramköréneik