106477. lajstromszámú szabadalom • Cserépkályha
Megjelent 1933. évi in á, jus hó lő -én. MAGYAR KIRÁLYI j^gj^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106477. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Cserépkályha. Rilke Károly kályhás Novi-Vrbas. A bejelentés napja 1931. évi november hó 27-ike. A találmány oly cserépkályha, melynek lényegét központos fekvésű, két végén zárt, függélyes csatornából és ebbe torkoló, a kályhafalakat áttörő, különböző szintben i fekvő, vízszintes elágazások alkotta, léghevítő csatornarendszer képezi. Az új kályhánál a lóghevítés sókkal tökéletesebben van megoldva, mint az eddigi kályháknál. E cél szolgálatában a találmány szerinti kályha a füstgázoknak zeg-zúgos úton való vezetéséről gondoskodik, még pedig úgy, hogy a léghevítő csatornarendszert bőségesen körülöblögetik, miközben a tűztérből a kályha teteje felé vonulnak, majd a kályha tetejére érve, függélyes irányban, két oldalosatornába buknak, végül a két buktatócsatorna közötti, függélyes csatornán újból felfelé vonulva, a kürtőbe áramlanak. A füstgázok ily vezetési módja, kapcsolatban a léghevítő csatornarendszerrel, a füstgázokban rejlő meleg tökéletes kihasználását és így a kályha rendkívül kedvező hatásfokát biztosítják. A mellékelt rajz a találmány példaképem, megoldási alakját szemlélteti. Az 1. ábra a kályha távlati képe. A 2. ábra a kályha függélyes hosszmetszete. A 3. ábra hosszmetszet a 2. ábra A—A vonala szerint. A 4. ábra keresztmetszet a 2. ábra I—I vonala szerint. Az 5. ábra keresztmetszet a 3. ábra II—II vonala szerint. A 6. ábra hosszmetszet a 2. ábra B—B vonala szerint. A 7. ábra keresztmetszet a 3. ábra III—III vonala szerint. A kályha (1) tűziterét (2—4. ábra) a kályha mellső fala felé eső oldalon áttört vagy nem egészen a mellső falig terjedő (6) fedő és a (2) oldalfalak határolják. Ez utóbbiak a külső kályhafalaktól bizonyos távolságban vannak úgy, hogy az (1) tűzteret oldalt körülvevő, gyűrűs tér kelet- 45 kezik. Az (1) tűzteret határoló (2) oldalfalakat (7) nyílások törik át úgy, hogy a füstgázok egyrészt a (7) nyílásokon, másrészt a (6) fedő mellett vagy ennek áttörésein át távoznak. A kályhában központos 50 fekvésű, két végén zárt, függélyes (3) légcsatorna van, amelybe a különböző szintben fekvő, a kályhafalaikat áttörő és így a fűtendő helyiségbe nyíló, vízszintes elágazások torkolnak. Ezeknek egy csoportja: 55 az (5, 5', 5") elágazások a kályha egész szélességén végigvonulnak, míg az elágazások másik (4, 4') csoport ja a kályha homlokfalától kiindulva csupán a (3) csatornáig terjed, tehát nem vonul a kályha 60 hátsó faláig. A kályha ürege a (3) légcsatornát hátul határoló, függélyes válaszfallal magasságirányban két rekeszre osztott (2. és 5. ábra), melyek közül a kályha mellső fala 65 felé eső, mellső rekesz alsó része az (1) tűztérhez csatlakozik, míg a hátsó rekeszhez a kürtőhöz vezető csőtoldat csatlakozik. A füstgázok tehát az (1) tűztérből a 2. és 3. ábrákban feltüntetett nyilak irányában 70 felfelé vonulnak, még pedig két párhuzamos részáramban, melyeknek egyesülését a függélyes (15, 16) falak gátolják meg. A felfelé vonuló füstgázok útjába, az, (5, 5', 5") elágazások között', vízszintes (8, 8') te- 75 relőlapok szögelnek, amelyek hatására a füstgázok zeg-zúgosan haladnak. A kályha mellső és hátsó rekeszét a függélyes (9) terelőlapok között meghagyott (10) rés köti össze egymással, mely 80
