106465. lajstromszámú szabadalom • Vezeték kiegyenlítő berendezés pupinizált kábelekhez és hasonló vezetékekhez
Megjelent 1933. évi in á, jus hó lő -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106465. SZÁM. VIIJ. OSZTÁLY. Vezetékkiegyenlítő berendezés pupinizált kábelekhez és hasonló vezetékekhez. Telefonaktiefoolaget L. M. Ericsson cég Stockholm. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 30-ika. Svédországi elsőbbsége 1929. évi julius hó 5-ike. E találmány pupinizált kábelnek vagy hasonló vezetéknek közbenső erősítőhöz való csatlakozásánál szükséges vezetékkiegyenlítő berendezés. Ilyen berendezések-5 nél eddig oly v e zet é knt ánké p zést (kiegészítést) alkalmaztak, melynek látszólagos ellenállása (inpedáncíája) minden frekvenciára egyenlő volt a vezetékével. E melleitt vezetékutánképzés gyanánt oly 10 inpedánciát alkalmaztak, melynek látszólagos ellenállása úgy változik a frekvenciával, mint a vezeték karakterisztikája, vagy pedig a vezetékkar akti risztikát megfelelő vezetékmeghosszabbítással a 15 frekvenciától független impedanciává változtatták és vezietékutánképzés gyanánt oihmifcus ellenállást alkalmaztak. E találmány az említett problémát más módon oldja meg és különböző frekven-20 ciákra pontosabb vezetékkiegyenlítést tesz lehetővé, mint az isimért berendezések. A találmány szerinti berendezésnél a ve zet ék u tánképzés látszólagos ellenállását nem kiell a vezetékkarakteiriszitikáJval 25 egyenlővé tenni, hanem a hidat, melynek négy ága közül kettőt a vezeték és a vezetékutánképzés alkot, úgy képezzük ki, hogy a másik két ág impedanciáinak viszonyszáma ugyanúgy változik a frek-30 venciával, mint a vezeték és a vezetékutánképzés látszólagos ellenállásainak viszonyszáma. A vezetékutáinképzést tisztán ohmikus ellenállásból célszerű készíteni. A berendezésben előnyös magában 35 véve ismert módon, egy di fferemei ált r an s -formátort alkalmazni, melynek szekunder tekercseit megfelezzük és a hídnak a vezetékkel, illetve a vezetékutánképzéssel szembenfeikvő két ágába helyezzük, t0 mimellett a két félitekierosihez, bizonyos szabály szerint méretezett és egymással nem egyenlő, kapaicitív vagy induktív impedanciákat csatolunk. A csatolt rajzokon a találmány szerinti berendezésnek több kiviteli példája, van 45 vázolva, Az 1—4. ábrák különféle elrendezések vázlatai, melyeknél a híd nem szimmetrikus a vezetékhez. Az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő elrende- 50 zós, melynél a híd a vezetékhez szimmetrikusan van elhelyezve. A 6, ábrán a találmánynak zsinórerősítőnél való gyakorlati alkalmazása van vázolva. 55 Az 1. ábrán az (1) vezeték és az ohroi kus (R) ellenállásból álló vezetékutánképzés a hídnak két szomszédos ága. A híd másik két ága a, vezeték és vezetékutánképzés (2, 2') kapcsai közt soirbakap- 60 osolt két egyenlő nagyságú, (Li, L2 ) indubtáncia, melyekhez egy-egy mellékzárlaiti (Oi, C2) kondenzátor csatlakozik. Az egyik beszédirány erősítőjének anódáiramköire a (2, 2') kapcsokhoz csatlakozik. 65 Az (Li, L2) induktániciák középpontjával a (3) kapocs, a szembenfekvő vezetékággal pedig a <(3') kapocs van összekötve. A (3) és (3') kapcsokhoz a másik erősítő ráosáramköre csatlakozik. A két erősítő 70 csatlakozása fel is cserélhető. Elméletileg igazolható, hogy ha a (Ct, C2 ) kondenzátorokat egymáshoz, továbbá az (Li, L2) induktánjciákhoz és a vezeték hatiárfrekvemciájáihoz viszonyítva kellően 75 méretezzük, a hídnak i(Li, Ci), illetve (La, C2) ágai oly viszonyba hozhatók, mely különböző frekvenciáknál az ohmikus (R) ellenállásnak és a vezeték impedanciájának viszonyát jól megközelíti. 80
