106463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges termékeknek telítetlen nagy molekulájú savakat tartalmazó szerves izokolloid anyagokból való előállítására

Megjelent 1933. évi iná,jus hó lő-én. MA6YAK KIRÁLYJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106463. SZÁM. — rvii/l. (xr/b., Xl/g.) OSZTÁLY. Eljárás mesterséges termékeknek telítetlen nagy molekulájú savakat tartalmazó szerves izokolloid anyagokból való előállítására. Dr. Auer László vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi május hó 19-ike. A jelen találmány új és értékes mesterséges termékeknek telítetlen nagymolekulájú savakat, pl. zsírsavaikat, vagy gyantáikat tartalmazó izokolloid szerves anya-5 gokból való előállítására vonatkozik. Azit találtam, hogy ha alkálifémeket, vagy alkálioxidokat, vagy alíkálihidroxidokat, vagy ezen anyagok keverékét megfelelő hőmérséklet- és nyomásviszonyok ÍO mellett zsírsavakban, vagy gyantá'kban feloldjuk, új és értékes termékekhez jutunk. Az oldatok utólagos hőkezelésnek tehetők ki, egyidejű, vagy rákövetkező gázkezeléssel, vagy enélkül. .5 Ismeretes, hogy száradó, vagy félig száradó zsíros olajokból szilárd, rugalmas, tapadó, ragadós, vagy képlékeny anyagok állíthatók elő, ha a kiindulási anyagokat, vagy fémes magnéziummal, 10 vagy vassal (ferrum hydrogenio reductum alakjában) vagy kis mennyiségű cinkkel, kalciummal, vagy aluminiummal hevítjük, mikor a kezelés köziben hidrogén fejlődik. Ismeretes továbbá az is, 5 hogy a nevezett fémek oxidjainak hasonló hatásuk van és hogy ha ez oxidokat száradó olajokban feloldjuk, akkor megsűrűsödnek és kocsonyás termékekké alakulnak át. E termékeket a linoleumipar-0 ban a linoxin helyettesítésére hozták javaslatba. Azt találtam, hogy az alkálifémek oldatai jelentékenyen jobb eredményeket adnak. mint az említett egyéb fémeik olda-5 tai, továbbá, hogy a kiindulási anyagokban nehézség nélkül nagyobb mennyiségű alkálifémet oldhatunk fel. mint más fémeket. A találmány értelmében kapott termékek jobb minőségűek, szilárdabbak és összeáll óbbak, mint azok, amelyeket az ismert eljárással kapunk. Ez az eredmény meglepő, mert az egyéb fémekkel kapott eredmények egymáshoz teljesen hasonlók, míg alkálifémekkel tökéle- 45 tesen eltérő tulajdonságú termékekhez jutunk. Azt találtam továbbá, hogy alkálifémekkel nem csak száradó olajok, hanem mindenféle egyéb zsíros olaj (ha nem is azo- 50 nos mértékben), sőt savtartalmú gyanták is szilárdíthatok. A férnek helyett azok oxidjai, vagy hidroxidjai is alkalmazásra találhatnak. Ugyanúgy, mint a fémek esetében, az alkálioxidok és alkáli- 55 hidroxidok is jobb eredményeket adnak, mint más, ismert oxidok. A zsíros olajokból, vagy gyantákból alkálifémekkel és ezelk oxidjaival, vagy hidroxidjaival kapott termékek a lakk- go és linoleumiparban kötőanyagként használhatóik. Alkalmasak továbbá a gumigyártásban való felhasználásra is, amenynyiben pl. az alkálifémekkel, illetve oxidjaikkal, vagy hidroxidjaikkal szilárdí- 65 tott olajok vulkanizálva a gumipótlékokat szolgáltatnak, melyeknek feltűnően jó a nyújt ha tós águk. Teljesen különleges és új alkalmazásra találhatnak a találmány szerinti termé- 70 kek a szappaniparban. Ismeretes, hogy eddig mérsékelten telítetlen zsíros olajokból a szokásos elszappanosítási módszerekkel, vagyis alkáliás oldatok felhasználásával csak lágy szappanokat leheteti 75 előállítani, melyek az anyalúgtól c^ak igen nehezen választhatók külön. A talál-