106461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás timföldtartalmú nyersanuagoknak, főleg kaolinnak, ayagnak, stb.-nek timfölddé és vegyületeivé való feldolgozására

Megjelent 1933. évi iná,jus hó lő-én. AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106461. SZÁM. — IVll/1. OSZTÁLY. Eljárás timföldtartalmu nyersanyagoknak, főleg kaolinnak, agyagnak stb.-nek timfölddé és vegyületeivé való feldolgozására. Altér ra A.-G. cég" Luxemburg*. A bejelentés napja 1931. évijulius hó 15 ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi julius hó 26-ika. Tiszta timföldet eddig a drága bauxitból gyártottak. Sok kísérletezés ellenére, eddigelé nem sikerült a majdnem mindenütt nagy mennyiségben előforduló tim-5 földtartalmú kőzetekből, pl. a kaolinból és agyagból jó eredménnyel timföldet, különösen pedig az aluminiumelektrolizisnél szükségelt, eléggé kovasav- és vasmentes timföldet gyártani. A találmány ezt a 10 feladatot oldja meg. Ajánlották már a .timföldtartalmú anyagoknak kalcinálását és azután vizes kénessavval való feltárását; ez az eljárás azonban éppen a legfontosabb nyersanya-15 goknál, mint amilyenek a kaolinok és az agyagok, nem szolgáltat kielégítő eredményt s éppen ezért már gyakran megkísérelték az agyaganyag timföldtartalmát vegyületekkel végzett előkezeléssel !0 oldhatóvá tenni. A találmány szerint az előhevítést vákuumban, még pedig célszerűen 70%-ot meghaladó vákuumban végezzük. Bebizonyult, hogy a vákuumban való 15 előizzítás a vizes kénessavval végzett feltárásnál alapvető jelentőségű. A vákuumban végzett izzítás után ugyanis aluminiumoxidnak és kovasavnak olyan sajátságos vegyülete marad vissza, melyet a 10 kénessav könnyebben tár fel, mint a nyersanyagnak közönséges nyomáson végzett izzításával kapott anyagot. Ennek folytán a timföldtartalom nagyobb részét tudjuk oldani. 15 Ha azonban már eleve vákuumban izzítva űzzük ki a szerkezeti vizet, a ki. szabaduló vízgőz az anyagot erősen el' porlasztja. A gyakorlatban ezért ajánlatos a vákuumban való izzítás előtt az anyagot légköri nyomáson előizzítani, 40 mikor is az erős szétporladást elkerüljük anélkül, hogy ez a rákövetkező vákuumban végzett izzítás jó hatását csökkentené. Ha azonban olyan nyersanyagot dolgozunk fel, melyből a szerkezeti víz 45 csak olyan hőmérséken szabadul el, amely már a tulajdonképeni előizzítás hőmérsékét közelíti meg úgy, hogy az előizzítási és a vákuumban szükségelt hőmérsókek nem határolhatók már el kellően, vagy ha 50-a két fokozatban végzett előizzítás más okokból ütközne technikai akadályokba, akkor célszerű az egész izzítást vákuumban végezni. Az így előkezelt nyersanyagot már 55 most. pl. iszapolással finoman elosztott állapotba hozzuk ós vizes kénessavval kilúgozzuk; gyorsabb oldás és jobb hozadék elérése céljából, ezt a kezelést fokozott hőmérséken ós fokozott nyomáson 60 végezhetjük. Kitűnt továbbá, hogy a lúg:zás gyorsabb, ha egyszerre a lúgzáshoz szükségelt vizes kénessav mennyiségének csak részmennyiségével lúgozunk. Az oldási sebesség ugyanis még nagy savfölös- 65 legek esetén is csakhamar igen kicsiny lesz. Ez annak tulajdonítható, hogy az izzítással keletkezett vegyület oldása egy bizonyos hidrogénionkoncentrációt igényel. Az aluminiumbiszulfit képződése a 70 kénessavnak már amúgy is csekély aciditciSílt annyira csökkenti, hogy az oldódás csakhamar megszűnik. Ebből következik, hogy legelőnyösebb előbb a vizes kénessavnak csak egy részét keverni a fölös 75 mennyiségű izzított timföldhöz, majd né-