106454. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lőfegyverek, különösen géppuskák tüzének vezetésére

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106454. SZÁM. — XIX I). OSZTÁLY. Eljárás lőfegyverek, különösen géppuskák tüzének vezetésére. Hirtenberger Patronén-, Zündhütchen- und Metallwaren-fabrik (Ausztria). A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó lö-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi december hó 16-ika. A gépfegyvereknek és kiskaliberű gépágyúknak általában velük szorosan összekötött irányzó szerelékeik vannak, legtöbbnyire mint célvonal, célgömbbel és 5 célhoronnyal megállapítva. A lövész ezzel a fegyvert a tüzelés megkezdése előtt bizonyos pontossággal a célra irányíthatja. Azonban pontosan elhatárolt terepsáv célban tartása a tüzelés alatt és a szórás 10 ezen a sávon, vagy gyorsan mozgó célnak, pl. repülőgép-nők követése szemmel, célhoronnyal és célgömbbel már tetemes nehézséget okoz. A lövésznek a célvonal mentén a fegyver tüzén kell keresztüllő néznie, mely pedig a célt elfedi és elhomályosítja; ezenkívül pedig gyorstüzelóskor a célvonal éppúgy rázódik, mint maga a fegyver, vagyis a szem előtt tetemes kilengéseket végez. Ekként tehát pontos 20 irányzás az előbb említett irányzó szerelékkel úgyszólván lehetetlen. Ezen a hátrányon külön megfigyelővel segíthetünk, aki optikai segédeszközökkel (távcsővel) az esetleges találatokat megállapítja és a 25 lövésszel a lőirány változtatására adatokat közöl. Röppálya vagy találatjelző lövedékeknél ugyanígy áll a helyzet, mert a lövész, még akkor is, ha a tűzkövét, illetve a találatokat közvetlenül vagyis a 30 fegyver célvonalán át megfigyeli, puszta szemmel a lövedékek vagy találatok távolságát a cél előtt vagy mögött nem képes felismerni és szétválasztani, különösen nem nagyobb távolságoknál. 35 A találmány célja mármost, hogy az említett hátrányokat kiküszöbölje, hogy fölöslegessé tegye a közbenső személyt és így elkerülje a vezényszóközlés és ezzel járó időveszteség okozta hibaforrásokat, egyben magát a lövészt hozva abba a 40 helyzetbe, hogy önállóan és egyedül jól megfigyelhessen és saját tüzelését maga vezethesse. A találmány szerint az eljárás a cél elérésére abban van, hogy a fegyverből a 45 rendes lövedékeken kívül ismert módon röppálya és találatjelző lövedékeket is tüzelünk, melyeknek észlelése a lövész részéről optikai, de a fegyverrel nem szorosan összekötött, vagyis attól elkülönített 50 segédeszközzel történik. A megfigyelőműszer a lövcsz fejközelségében elforgathatóan és fejmozgással beállíthatóan külön állványon lehet, vagy előnyösebben a lövész azt maga hordhatja szemüveg mód- 55 jára. Utóbbi esetben tartószerelekkel, pl. áll- és homloktámasszal kiküszöbölhetők a megfigyelőműszer és a tüzelő feje közti önkényes el mozdul ás ok. A megfigyelőműszer, mely plasztikus 60 kóphatás elérésére célszerűen binokuláris távcső lehet, a célt és a lövedéktalálatokat, illetve nyommutató lövedékeknél a cél közelében fekvő röppályagörbületet olyan közel hozza a lövész szeméhez, hogy az 65 biztonsággal felismerheti, hogy a röppálya és ennek milyen pontjai vagy részei fekszenek a cél előtt vagy mögött, vagy hogy pillanatnyilag két különböző magasságú lövedék közül melyik van előbbre és 70 melyik messzebbre. A képhatás plasztikáját olyan ollós távcsőszerű messzelátóval még fokozni lehet, melynek objektívjai egymástól messze fekszenek és távolságuk esetleg állítható. A megfigyelőműszer füg- 75 getlensége a fegyvertől azt is megengedi,