106442. lajstromszámú szabadalom • Sajtkimérőkészülék dobalakú sajtokhoz

Megjelent 1933. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 106442. SZÁM. — XVIII/d. OSZTÁLY. Sajtkimérőkészülék dobalakú sajtokhoz. Belluska László bognár Moson. A bejelentés napja 1932. évi március hó 29-ike. A találmány sajtkimérőkészülék, dob­alakú sajtokhoz. Dobalakú sajtok ismert kimérése fcönül­mjényes és időt rabló. A kiszolgáló sze-5 mély a vevő által megadott súlynak meg­felelő sajtmennyiséget megközelítő pon­tossággal sem tudja levágni. Munkáját megnehezíti az, hogy a különböző gyárt­mányú dobalakú sajtoknak más és más 10 az átmérője és magassága. A fenti okok­ból a dobalakú sajtokat rendszerint nem hengercikk-alatoban mérik ki. hanem két vagy négy részre vágják és ezeket a ré­szeket párhuzamos síkokban szeletelik. Az 15 ilymodon keletkező szabálytalan alakú szeletek kimérése ugyanazokat a hátrá­nyokat mutatja, mint az előzőkben ismer­tetett kimiérési mód. További 'hátránya még az, hogy a sajt kérges része a kimé-20 résnél nem oszlik el egyenletesen az egyes adagokra, sok a hulladék és nagy a beszá­radiás okozta súlyveszteség. Mindezeket a hátrányokat a találmány szerintii sajtkimérőkészülék teljesen ki-25 küszöböli. Előre meghatározott súlyú, szabályos h enger cikbalakú sajtdarabok levágását teszi lehetővé. Minimális a száradásnak kitett szabad felület. A kimérés higiéni-30 kus, hulladékok nem keletkeznek és a ke­reskedő az eladott sajtmiemnyiséget állan­dóan ellenőrizni tudja. A találmány sajjtkiimérő készülék, dob­alakú sajtokihoz, könalakú alátéttányér 35 középpontjából kiemelkedő, az alátét­tányér síkjára merőleges, körkeresztmet­szetű, a dobsajt központos furatán keresz­tülhatoló tengellyel, — ezen tengelyen föl-le esúsatathatóan vezetett, körülfor-40 gatható, az alátéttányér síkjára merőle­ges, sugárirányú késsel — és az alátét­tányér kerületi részén kicserélhetően rög­zített, meghatározott súlyú adagokat jelző, ívaiakú, egy vagy több beosztásíí mérőskálával. 45 A mellékelt rajz a találmány négy pél­daképpen vett megoldási alakját mu­tatja. Az 1. ábra az első megoldási alak oldalné­zete és részbm függélyes metszete, a kés 50 felemelt, használation kívüli helyzeté­iben, A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett vízszintes metszet és részben fölül­nézet, A 55 3. ábra a második megoldási alak fölfil­nézetének egy része. A 4. ábra a harmadik megoldási alak su­gárirányú függélyes metszetének egy része. Az 60 5. ábra a negyedik megoldási alak f öliil­nézetének egy része. Az 1—2. ábrákat ismertetve, a körül­futó (2) peremmel ellátott köralakú (1) tányér síkjából, arra merőlegesen, a kör- 65 keresztmetszetű (3) tengely emelkedik ki, melynek felső (3a) vége hegyes. A Í(3) ten­gelyen, mely az (1) .tányér középpontján hatol keresztül, a hengeres (4) hüvely föl-le csúsztatható és körüli'orgathiató. A 70 (4) hüvely alsó végéhez a vízszintes (5) rúd csatlakozik, melyben a vékony, nem rozsdásodó acélból való (6) kés van kicse­rélhetően elrendezve. A (6) kés fejrészé­nek célszerűen fecskefark-alakú kiszélesí- 75 fcése (vastagítása) van, mely sugárirány­ban az :(5) rúd alsó lapjában kiiképeziett fecskefark-alakú (5a) horonyba tolható és élesítés céljából onnan pillanatok alatt el­távolítható. A (6) kést, betolt helyzetében, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom