106421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adherált földtartalmú termények, pl. cukorrépa földszázalék tartalmának meghatározására

Megjelent 1933. évi má.jns hó 15-én. MAGYAE KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 106421. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás adherált földtartalmú termények, pl. cukorrépa földszázalék tartalmának meghatározására. Bécsy Ferenc és Hulinai Gyula vegyészmérnökök Ercsi. A bejelentés napja 1931. évi október hó 27-ike. Mezőgazdásági terményeken, mint pl. cukorrépán, burgonyán, stb. tapadó föld mennyiségét rendszerint a föld lekapará­sával, vagy lemosásával, vagy egyszerű 5 megbecsüléssel szokták megállapítani. A lekaparásois módszernél a föld mennyisé­gének meghatározása oly módon történik, hogy a lemérlegelt terményről, pl. cukor­répáról, minden egyes répát kézbe véve, 10 fakésseil és gyökérkefével eltávolítják a földet. Az ily módon tisztított répát újból mérlegelik és a súlykülönbözetből számít­ják ki a föld százalékos mennyiségét. Ez az eljárás nagy figyelmet, sok kézimunkát 15 igényel és nem elég pontos, mert a gyö­kérrészek között könnyen nagyobb meny­nyiségű föild maradhat. A mosással való tisztításnál az adhéziós víz nehezen felbecsülhető mennyisége és 20 kisebb terményrészeknek a földdel való esetleges kimosása állandó hibaforrást jelent. A földimennyiség megbecslése teljesen szubjektív és pontos eredményre nem ve-25 zethet. A fenti módszerek hátrányait küszöböli ki a találmány szerinti eljárás, melynél a tiszta termény, földes termény és föld fajsúlyait* vagy ezekkel arányos súlykü-30 lönbségeket mérjük és ezek alapján hatá­rozzuk meg a terményhez tapadó földszá­zalék mennyiségét. A találmány értelmé­ben adott nagyságú férőbe egymás után egyenlő súlyú, tiszta terményt, földes ter-35 ményt és földet helyezünk és a férőt min­den egyes esetben vízzel feltöltve mérjük az edény tartalmának súlyát és a földes termény és tiszta termény vízzel mért súlyainak különbözetéből, valamint a föld és tiszta termény vízzel mért súlyainak 40' különbözetéből a földszázalék mennyisé­gét önmagában ismtert módon meghatá­rozzuk. A mérési eljárást példa kapcsán ismer­tetjük. 45 A fajsúlymeghatározásokat igen egy­szerűen végezhetjük a mellékelt rajz sze­rinti mérlegen, ahol a (D) edénybe egy­más után helyezzük a lemérendő anyago­kat és vizet, melynek súlyát a m'érleg 50 másik oldalán a (R) tolósúllyal határoz­zuk meg. A mérés célszerűen a következőképen történik: A (D) edényt megtöltjük vízzel és a (R) súllyal kiegyensúlyozzuk. A futó- 55 súly e helyzetével adott pont a skála 0 pontja. A skála e 0 pontjától balra kije­lölünk tetszőleges A pontot, még pedig célszerűen úgy, hogy odatolva a (R) toló­súlyt, az a (D) edénybe helyezett 10 vagy 60 10 egészszámú hatványainaJk megfelelő súlyú tömteggel tartson egyensúlyt. Eb­ben az esetben a (R) súly skáláját egy­szerűen tudjuk beosztani és azon a mé­rendő anyag fajsúlyát közvetlenül leöl- 65 vashatjuk. A fajsúlydk meghatározásánál a (R) súlyt az (A) helyre állítva a (D) edénybe először tiszta répát mérünk be, majd arra annyi vizet töltünk, míg az edény 70 teljesen megtelik. Ekkor a répa és víz összsúlya (Y). A víz + répa és tiszta víz súlyának különbsége ugyanis egyenesen arányos a répa fajsúlyával, mert ez a kü­lönbség nem más, mint a répa súlyának 75 megfelelő víz, térfogatának és a répa ál­tal kiszorított víz térfogatának a különb­sége. Mivel a víz fajsúlya 1, ami azt je-

Next

/
Oldalképek
Tartalom